Barion Pixel

Szerves trágya 4./ lótrágya

Lótrágya-komposzt készítése és használata

A lótrágya jó tápanyagforrás, és számos házikert kedvelt kiegészítője. A lótrágya komposztálása elősegítheti a komposzthalom szuper feltöltődését. Nézzük meg, hogyan használjuk fel a lótrágyát műtrágyaként és a komposzthalomban.

A lótrágya jó műtrágya?

 Vidéken könnyen beszerezhető lótrágya megfelelő és olcsó műtrágya a növények számára. A lótrágya lendületet adhat az új növényeknek, miközben alapvető tápanyagokat biztosít a folyamatos növekedéshez. Megfelelő mennyiségű szerves anyagot tartalmaz, és többféleképpen alkalmazható. Tápértéke is valamivel magasabb, mint a tehén- vagy sertéstrágya.

Hogyan használható a lótrágya műtrágyaként? 

 A friss trágyát nem szabad a növényekre teríteni, mert megégetheti a gyökereiket. Azonban a jól érlelt trágyát, vagy azt, amelyet télen hagytak kiszáradni, anélkül lehet bedolgozni a talajba, hogy félni kellene az égéstől.

A  táplálóbb lótrágya több gyommagot is tartalmazhat ezért általában jobb, ha a kertben komposztált lótrágyát használnak. A komposztálásból származó hő hatékonyan elpusztítja e magvak nagy részét, valamint az esetlegesen jelen lévő káros baktériumokat. A komposztált lótrágya az év bármely szakában felhasználható a kertben is. Csak szét kell teríteni  és bedolgozni a talajba.

Lótrágya komposzt 

 A lótrágya komposztálása nem különbözik a hagyományos komposztálási módszerektől. Ez a folyamat nem igényel speciális eszközöket vagy szerkezeteket. Valójában kis mennyiségű lótrágya könnyen komposztálható lapáttal vagy vasvillával.

Ráadásul egy egyszerű, szabadon álló kupacból könnyen komposztot lehet készíteni. Míg további szerves anyagok hozzáadása a halomhoz táplálóbb műtrágyát hozhat létre, ez nem mindig szükséges. Akkor is optimális eredmény érhető el, ha csak annyi vizet kap, hogy nedvesen tartsa a halmot, miközben naponta legalább egyszer meg van forgatva. A gyakori forgatás elősegíti a komposztálási folyamat felgyorsítását. A halom ponyvával való lefedése segíthet viszonylag szárazon tartani, de még mindig elég nedves ahhoz, hogy termelni tudja  valamint megtartani a szükséges hőt. Nincs meghatározott ideális idő a lótrágya komposztálására, de általában két-három hónapig tart, ha megfelelően végzik. Akkor áll készen ha a lótrágya komposzt úgy fog kinézni, mint a talaj, és elveszti „trágya” szagát.

A komposztált lótrágyával jobb eredményeket lehet elérni a kertben. A talaj levegőztetése és vízelvezetése nagymértékben javítható, ami végső soron a növények egészségesebb növekedését eredményezi.

A bejegyzés a

https://www.gardeningknowhow.com/composting/manures/horse-manure-compost.htm

alapján készült.

Szerves trágya 3./ sertés trágya

Sertéstrágya komposzt

 A régi gazdák ősszel sertéstrágyát forgattak a talajba, és hagyták, hogy a következő tavaszi vetésig tápanyaggá bomoljon le. Ezzel az a probléma, hogy túl sok sertés hordozza a trágyájában az E. colit, a szalmonellát, a parazita férgeket és egy sor más kórokozót. 

Mi a válasz, ha van egy kész sertéstrágyaforrás és egy tápanyagra szoruló kert? Komposztálás! Tanuljunk meg többet a sertéstrágya komposztálásáról kerti használatra.

Használható-e sertéstrágya kertekben? 

Igen. A sertéstrágya kerti felhasználásának legjobb módja a komposztálás. A komposztot sok kertész „fekete aranyként” ismeri, mert a kertnek nagyon jót tesz. 

  • Szellőzteti a talajt, hogy a gyökerek könnyebben áthaladjanak, 
  • segít megőrizni a nedvességet, 
  • sok tápanyagot is hozzáad a növekvő növényeknek.

 Mindez úgy jön létre, hogy a házból és az udvarból származó nem kívánt szemét komposzthalommá alakítható vagy komposztládába helyezhető.

Sertéstrágya komposzthoz 

A sertéstrágya komposztálásának kulcsa az, hogy magas hőfokon kell működnie, és gyakran meg kell forgatni. Lebontja és elpusztítja az összes olyan organizmust, amelyet hordozhat, és amelyek veszélyt jelentenek az egészségre.

Egy kupacot kell ősszereakni különböző összetevők keverékével. Ehhez szükséges: 

  • sertéstrágya,
  • szárított fű,
  • elhalt levelek
  • konyhai hulladék,
  • kihúzott gyomok
  • és  egy kiskerti föld

A  kupacot nedvesen kell tartani, de nem nagyon, hogy beinduljon a bomlási folyamat. A komposztnak levegőre van szüksége ahhoz, hogy átalakuljon, és a halom forgatásával levegőhöz jut. Lapát, vasvilla vagy gereblye alkalmas arra hogy a kupac, alsó  részéből az anyagok a tetejére kerüljenek. Ezt legalább havonta egyszer el kell végezni, és legalább négy hónapig hagyni hatni, mielőtt felhasználható lenne. A legjobb időzítés a sertéstrágya kerti felhasználására az, ha ősszel friss komposzthalom készül, amikor a szezon végén a kert és az udvar rendbetételére kerül sor. Három-négy hetente meg kell forgatni, amíg leesik a hó ( már ha leesik 😊🌨), majd le kell takarni ponyvával, és hagyni a komposztot egész télen “főni”.

A tavasz beköszöntével egy halom  tápanyagban gazdag komposzt lesz,  amely ideális a talajba való bedolgozáshoz és készen áll a sertéstrágya műtrágya a kertben való felhasználásra.

 A bejegyzés a 

https://www.gardeningknowhow.com/composting/manures/pig-manure-compost.htm

alapján készült.

Szerves trágya 2. / csirke trágya

Információk a trágya komposztálásáról

A trágyával történő komposztálás nem új keletű fogalom, bár a komposztáláshoz használt trágyák különféle típusai lehetnek, és sok van. A trágyakupacok komposztálása nagyszerű módja annak, hogy egészséges talajt állítsunk elő, amely egészséges növényeket eredményez. A trágya komposztálására vonatkozó alábbi információk segítenek az indulásban. Megismerhetik hogyan kell a trágyával komposztálni, tippeket kaphatnak a különféle trágya fajtáknak a használatához a komposztáláshoz, beleértve azt is, hogy hogyan kell használni.

Csirketrágya használata a kertben

A csirketrágyát teljes értékű műtrágyának tekintjük, mivel a növények számára szükséges tápanyagból tizenhárom félét tartalmaz a. A nitrogén (N), foszfor (P) és kálium (K) ellátásán kívül a következő makro- és mikroelemeket tartalmazza:

  • kalcium
  • kén
  • mangán
  • magnézium
  • Réz
  • cink
  • klórok
  • bór
  • Vas
  • molibdén

Sajnos a csirketrágya is tartalmaz káros kórokozókat, ezért biztonságos kezelésének és kerti kijuttatásának módszerei elengedhetetlenek az élelmiszer eredetű betegségek megelőzéséhez.

Mennyi ideig kell komposztálni a csirketrágyát

A csirketrágya komposztálása az egyik módja a káros betegségek elleni küzdelemnek. Ha a komposzthalmot megfelelően karbantartják, a szerves anyagok hasznos mikrobák általi lebontásának melléktermékeként hő keletkezik. A 63-71 °C közötti hőmérséklet-tartomány legalább három egymást követő napon csökkentheti a káros kórokozókat, miközben megvédi a hasznos mikrobákat. Amellett, hogy csökkenti a betegségeket okozó mikroorganizmusokat, a komposztálás stabilizálja a csirketrágyában található tápanyagokat, és kémiai vegyületekké alakítja azokat, amelyeket a növények hasznosítani tudnak. 

A csirkealomból készült komposzt hozzáadása a kerti talajhoz a következő előnyökkel jár: 

  • lazítja a nehéz talajokat, például az agyagot
  • növeli a talaj vízmegtartó képességét
  • javítja a levegőztetést 
  • javítja  a vízelvezetést
  • csökkenti az eróziót 
  • lassan bocsátja ki a tápanyagokat

Mennyi ideig kell a csirketrágyát komposztálni, mielőtt kiteríthető lenne a kertben?

A válasz csalódást fog okozni. Míg a megfelelően karbantartott csirkealmos komposzthalom akár öt-hat hét alatt is képes befejezni a bomlási folyamatot, az ajánlás szerint három-négy hónapig kell várni.

A csirketrágya öregítése

Még egy megfelelően karbantartott komposzthalom felülete és oldala közelében is vannak olyan területek, amelyek nem tarthatók fenn 63 0C-on a kórokozók elpusztításához szükséges három egymást követő napon. A halom gyakori megfordítása elősegíti ezeknek a területeknek a komposztálását, de nincs garancia arra, hogy az összes betegséget termelő organizmus elpusztul.

A komposzt kiszárítása

A trágya komposztálásának alternatív módja, ha közvetlenül a kertben szórják ki, és hagyják öregedni. Javasolt, hogy a talajjal érintkező zöldségféléknél a komposztot vagy a trágyát 120 napig, a talajjal nem érintkező növényeknél pedig 90 napig, (például a kukoricánál) érleljük mielőtt vetnénk.

Hogyan és mikor hordjuk ki a csirketrágyát a kertben 

Míg a kikeményedett komposztot ki lehet szórni a kertre, és három-négy héttel az ültetés előtt bedolgozni, ajánlatos a friss vagy nyers csirketrágyát ősszel kiszórni, miután az év összes termését eltávolították. . A mélyalmos módszert, ideális  arra hogy  befejeződjön a komposztálást a kertben.

Friss vagy komposztálatlan  csirke trágya szórható a kertre 6 kg 9 négyzetméterre A friss csirketrágya magas ammóniát tartalmaz, amely gyorsan elpárolog. Annak érdekében, hogy a nitrogénnek ez az oldható formája ne vesszen el, ajánlatos a kijuttatást követő 12 órán belül friss trágyát a talajba juttatni. A komposztált csirke trágyából 100 négyzetméterenként 20 kg szórható ki. A komposzt stabilabb, mint a friss trágya, és nem kell olyan gyorsan bedolgozni, de néhány héttel az ültetés előtt a talajba beforgatva biztosítja, hogy a mikrobiális aktivitás ne zavarja a mag csírázását.

Az érlelt csirketrágyát vagy a csirketrágya-komposztot virágok és dísznövények körül is lehet használni, ahol az élelmiszer-eredetű betegségek nem okoznak gondot. Friss csirke trágyát azonban soha nem szabad a növény oldalához kijuttatni. A magas ammóniatartalom miatt a friss trágya „forró” és károsítja vagy elpusztítja a növényeket.

A bejegyzés a 

https://www.gardeningknowhow.com/composting/manures/how-to-age-fresh-chicken-manure.htm

alapján készült.

Szerves trágya 1.

Legjobb trágya a kertekhez

A talaj tápanyagokkal való kiegészítése a földgazdálkodás fontos része. A talajban jelenlevő szerves és szervetlen anyagok ugyanis idővel elhasználódnak, elfogynak és pótolni szükséges. A trágya egy talajjavító, amely segíthet a tápanyagok visszajuttatásában és felszívásában, így hatékony termesztőközeggé válik a következő szezonban. Többféle trágya létezik, felhasználásának előnyei és hátrányai is vannak. A különböző típusú állati trágyák különböző szintű makrotápanyagokat tartalmaznak, ezért megfelelően komposztálni kell a hatékony felhasználáshoz, és eltérő arányban kell használni, hogy elkerüljük a növények károsodását az egyik vagy másik tápanyagtól.

A trágya jó vagy rossz?

 A házi kedvencek és a haszonállatok mind hozzájárulhatnak a kert trágyájához, de mindegyiknek megvan a sajátos kezelési módja a kertje (és bizonyos esetekben az Ön) egészsége érdekében. A trágya az állatok ürüléke, amelyeket komposztálnak, hogy eltávolítsák a kórokozókat, és lebontsák, hogy a növények gyorsabban felvegyék. A komposztálatlan trágyát óvatosan kell használni, mivel hosszabb ideig tart lebomlásuk, és gyommagokat vagy betegségeket tartalmazhatnak, amelyek átterjedhetnek a talajba.

A trágya műtrágyaként való felhasználása valószínűleg a termesztés korai napjai óta létezik. Gazdag nitrogénforrás, de bőven tartalmaz más tápanyagokat is. Mivel a trágya hulladék, gondosan kell használni.

Nyerstrágya is használható, de a fel nem bontott ürülékhez szag is társul, valamint vonzza a legyeket. A nyers trágya használatának előnyei és hátrányai között szerepel, hogy túlságosan „forró”, ami azt jelenti, hogy a tápanyagkoncentrációja túl magas lehet a növények számára, és kiégethetik őket. A nyers trágya túl gyors növekedésre késztetheti a növényeket, így vékonyak és lábasok lesznek, és gátolja a csírázást. Ha nyers trágyát használ, akkor a szezon végén alkalmazza, hogy a hulladéknak legyen ideje lebomlani a következő szezon ültetése előtt.

Melyek a különböző trágyafajták? 

A trágya bármely állatból származhat, de nem mind egyforma. A magvak elpusztításához és  hatékony lebontásához legalább 60 0C hőmérsékletet kell elérnie  hosszú ideig. Az idő az állati trágya típusától függően változik. Például minden macskaürüléket vagy kutyatrágyát legalább két évig komposztálni kell, és nem lehet közvetlenül élelmiszernövényekre juttatni.

Emberi trágyát vagy humántrágyát soha nem szabad a  felhasználni. Hulladékainkban gyógyszerek, betegségek és még sok más lehetséges probléma rejtőzik, és csak a professzionális komposztálók rendelkeznek az emberi hulladék megfelelő és biztonságos komposztálásához szükséges eszközökkel és tudással. A hagyományos hazai trágya is változó mennyiségű tápanyagot tartalmaz, ezért különböző időpontokban és módokon kell használni.

A kertészetben leggyakrabban használt trágyafajták a következők:

  • Csirke 
  • Tehén 
  • Ló 
  • Juh 
  • Kecske
  • Sertés 

Mivel a trágya különböző mennyiségű tápanyagot tartalmaz, gondosan kell kijuttatni azokra a növényekre, amelyeknek magasabb tápanyagra van szükségük. Ideális esetben a legjobb trágya a kertben a csirke, mivel nagyon magas a nitrogéntartalma, amire minden növénynek szüksége van, de jól kell komposztálni és érlelni, hogy a növények ne égjenek le. A csirke trágya gazdag tápanyagforrás, és legjobb ősszel vagy tavasszal kijuttatni, miután komposztálódott. Hasonlóképpen, a tehéntrágyát előzetesen komposztálják a jobb eredmény érdekében. A juhtrágya nitrogéntartalma magas, de a többi makrotápanyagban alacsonyabb; pelletmérete miatt azonban gyorsan komposztálható hulladék.

A lótrágya hosszabb ideig tart, és a tehéntrágyához hasonló tartalommal rendelkezik, de nagyobb mérete és az állatok által megemésztett gyommagok miatt sokkal tovább tart az öregedés és a komposztálás. A legjobb trágya a kertben valóban attól függ, hogy mihez juthat könnyen. Ezen fajták bármelyike ​​jótékony hatással lehet a talajra. Csak ne felejtse el hagyni, hogy a trágya legalább 6 hónapig vagy tovább komposztálódjon, vagy nyersen adja hozzá, és legalább egy szezonnal az ültetés előtt a talajba forgassa.

A szerves trágya nem szennyezi a környezetet, a talajt és a vizeket. Ugyanakkor nemcsak minden szükséges tápanyagot biztosít a növényeknek, de javítja a talaj szerkezetét és a vízgazdálkodását is. Szellősebbé, porhanyósabbá teszi a talajt és nem utolsósorban, kiváló táptalajt jelent a fontos mikroorganizmusoknak is.

A szerves trágya tehát szinte minden szempontból előnyösebb, csak körülményesebb a kijuttatása a talajba, de érdemes időt és energiát áldozni rá, hiszen így egészségesebb növényeket termeszthetünk.

A bejegyzés a

https://www.gardeningknowhow.com/composting/manures/manure-pros-cons.htm

alapján készült.

A juh gyapjú felhasználása a kertben

fotó: pixabay

Juhfarmon vagy annak közelében élve, esetleg a környező vidéken sétálva gyakran találhatók gyapjúcsomók a földre szórva, a lombozatba vagy kerítésbe akadva. Ezt az erőforrást néha a helyi vadon élő állatok használják – fészkek készítésére vagy búvóhelyeik kibélelésére. Általában egy idő után egyszerűen lebomlik, és visszatér a rendszerbe. A kertészek azonban fontolóra vehetik, hogy ezt a juh gyapjút különféle célokra használják fel kertjükben. Íme néhány dolog, amit meglehet tenni a juh gyapjúval a kertben:

Gyapjú használata kártevőirtásra

fotó: pixabay

A természetes, mosatlan gyapjú (néha zsíros gyapjúnak is nevezik) gazdag lanolinban, egy természetes olajban, amely állítólag bizonyos kártevőket, köztük a csigákat is elriaszt. Egyesek szerint a gyapjú durva textúrája az oka, hogy a sérülékeny növények tövébe helyezve gátat jelenthet a meztelen csigák ellen.

Gyapjú komposzt

A megdöbbentően alacsony árak miatt, amelyeket a gazdálkodók ma a textilipar gyapjújáért kaphatnak, sok juhtenyésztő keres alternatív módszereket a gyapjúból való pénzszerzésre. Az egyik fontos ötlet a kertészek számára az, hogy a juh gyapjút más biomasszával együtt kerti komposzt készítésére használják – ez egy környezetbarát tőzegmentes alternatíva. Kis mennyiségben hozzáadott juhgyapjú normál komposzthalomban is felhasználható, és lebomlik, hogy termékenyebbé tegye a talajt.

Gyapjú használata szigetelésként vagy talajtakaróként

A juhgyapjú kiváló hőszigetelő tulajdonságokkal rendelkezik. Egy másik módja annak, hogy egyes gazdálkodók némi pénzt kereshessenek a gyapjúból, ha eladják azokat építőipari felhasználásra, házak szigetelésére. A juhgyapjú szigetelés környezetbarát választásként is használható istállók, nyaralók vagy egyéb kerti épületek szigetelésére, mint például a csirkeól vagy más állattartó szigetelésére. Kis mennyiségű zsíros gyapjút be lehet tölteni egy fészerbe vagy ólba, hogy távol tartsák a hideget.

A juhgyapjú nehéz talajtakaróként is használható, amely segíthet megóvni a növények gyökereit a téli fagyoktól. A juh gyapjú talajtakaróként való használatának egyéb előnyei is vannak. Természetesen biológiailag lebomlik, és idővel termékenyebbé teszi a talajt. Ezenkívül segít megőrizni és megtartani a vizet, hatékony a gyomirtásban.

Gyapjú felhasználása kerti zsineg készítéséhez

Természetesen hagyományosan a juh gyapjút megmossák, kártolják, majd megfonják, hogy fonalat készítsenek belőle. A bárány gyapjú fonalat számos kötött ruha készítésére használják, de környezetbarát alternatívát is készíthetnek az importált juta vagy műanyag kerti zsineg helyett.

Fotó: pixabay

Ez a hasznos anyag számos  területen alkalmazható a kertben. Tehát ha  a környéken bőségesen található  juh gyapjú, érdemes  elgondolkodni azon, hogyan használható fel.

A bejegyzés  a gardenergardens írása alapján készült.

https://www.gardenergardens.com/listing/uses-for-sheep-s-wool-in-the-garden

Miért drága a gyapjú?

  Sokakban felmerül a kérdés, hogyha a gyapjú szinte ingyen van, (mert manapság nem vásárolják fel, elégetni vagy szemét lerakóba vinni tilos), akkor miért olyan drága. A feldolgozás miatt. Költséges, időigényes munka. Akár kézzel, akár géppel végzik.

  A gyapjú természetes rost, amelyet állatok szőréből nyernek. Magyarországon legelterjedtebben a juhok szőrzetét használják fel, de más állatok szőre is felhasználható. Ilyen például az alpaka, a teveszőr,az angóra, a kasmír, a juh-, morino gyapjú, mohair,  és a hernyóselyem.

A gyapjú feldolgozás számos műveletet magába foglal, amely  lehet nedves és száraz eljárás is. Nyírás, osztályozás, rost előkészítés, mosás, szövés,  stb.

A gyapjúfeldolgozás lépései:

  1. Nyírás 

A juh fajtájától attól függően  általában évente 1- 2x vágják le a  gyapjút. A rostszálnak legalább 40-50 mm hosszúnak kell lennie.

  1. Válogatás

A válogatás történhet tisztaság, szín, fajta alapján valamint hogy mire lesz felhasználva. A gyapjú elválasztása kézzel történik, tépik  mert a cél az  hogy minél hosszabbak  maradjanak a szálak.

  1. Mosás

A gyapjú nagyon szennyezett, lehet benne takarmány, bogáncs, fű, vizelet, ürülék, verejték, por, egyéb szennyeződések, a birka saját illata, és lanolin. Ez utóbbi a gyapjúzsír, ami a gyapjú szálak rugalmasságához szükséges, de az ember számára felesleges, túl sok. A mosás történhet kézzel vagy géppel. A legkörnyezetbarátabb a megoldás a forró víz. Használnak különféle zsíroldó szereket is mint például a szappan, mosószer, de savas fürdőbe is teszik. / ásványi savas oldatban végzett áztatás után, szárítással a savat töményítik, majd az ún. „égetéssel” (100–105 °C-os szárítótérben) a cellulózt lebontják, elszenesítik (karbonizálás) és a maradványokat kiporolják./

A kézzel mosás nem egyszerű, mert annyi forró vizet kell a gyapjúra önteni, hogy azt  teljesen ellepje, majd amikor kézmelegre lehűl kinyomkodják, és újra ismétlik a műveletet. A vizes gyapjút napon szárítják. 

Időnként a gyapjú súlyának 30-50% -a nem gyapjú. Ez a mosási veszteség, ami nem veszteség, mert igazából tisztul a gyapjú.

  1. Szedés

Mosás után még mindig maradnak benne szennyeződések pl fűszál, amit kézzel kell kiszedni.

  1. Előzetes megnyitás

“Farkasolás” Ebben a lépésben a tiszta és száraz gyapjút átvezetik fogakkal borított hengereken a szálak kiegyenlítésére, a maradék szennyeződések eltávolítására és  a nagyobb csomókat szétszedik, fellazítják.

A gép segítségével megsemmisítik a gyapjútömbökben lévő szálak közötti tapadási erőt, hogy a gyapjútömböt szétnyissák és fokozatosan szétválasszák kis gyapjúdarabokra és gyapjúkötegekre. Ugyanakkor eltávolítják a gyapjú egyes szennyeződéseit, hogy kedvező körülményeket teremtsenek a finom kinyitáshoz és a kártoláshoz.

  1. Kártolás – nyitás

A gyapjú fésülése amikor különböző méretű és tűsűrűségű bontó hengerrel összefésülik  gyapjút és mint egy paplan távozik onnan.

A kártoló gép fő funkciója az, hogy a gyapjúszálat egyszálúvá és nagyon bolyhossá tegyék. A gyapjú árát befolyásoló tényező a gyapjú finomsága, hossza és színe. Finomságát és színét nyitással vagy kártolással változtatják meg, de a  szálak károsodásának csökkentése érdekében mindent meg kell tenni.

A gép által által okozott károk csökkentése nagyon fontos probléma. 

További gépek segítségével még jobb minőségű gyapjú állítható elő. 

  • Az egyik ilyen amely nagyon jól eltávolítja a durva gyapjút, és ebben a szakaszban a durva gyapjú közel 50–70% -át eltávolítja.

A gép alján szállítófüggöny van, a hulladékrostot (durva gyapjú) a kijelölt gyűjtődobozba juttatja, ezáltal megtakarítva a munkaerőt és védve a műhely környezetét. Sőt, a lapos kártológéppel eltávolított durva gyapjú nagyon tiszta, felhasználható gyapjú filc, hőszigetelő anyag vagy más gyapjútermék előállítására.

  • A másik gépet a korpásodás eltávolítására használják. A birkagyapjú vagy kecskegyapjú  szálakban, csakúgy, mint a mi hajunkban, vannak korpák (Különösen akkor, ha a juhok vagy kecskék életkörnyezete viszonylag száraz).

Ha a korpát nem lehet teljes mértékben eltávolítani, akkor az anyag egyenetlenül fog festődni és a fonal könnyen elszakad.

  1. Keverés

A hosszabb és a rövidebb gyapjú szálakat összekeverik, de más szálak is hozzákeverhetők, mint például a pamut és a műszál.

  1. Festés

A gyapjúszálak nagyon hatékonyan szívják fel a festékeket bármilyen feldolgozási szakaszban. Kártolás és keverés után azonban sok festékanyag takarítható meg. A legfontosabb, hogy a festés minél jobb, gyenletesebb legyen.

  1. Fonás

A gyapjúszál 0,3-0,5 g/m.

A 8. és a 9. pont felcserélhető. 

A gyapjút hosszabb ideje ismeri és használja az emberiség, mint sejtenénk. A birkaszőr  gyógyító hatása már az ókorban is ismert tény volt. A jelen kor technikai fejlettségének köszönhetően nagyon sokféle területen alkalmazzák a gyapjút, készítenek belőle ruhákat, szőnyegeket, ágyneműt, gyógykészítményeket, játékot.

A gyapjúszálak jellegzetes tulajdonsága, hogy felületük pikkelyes és a szálak hullámosak. A hullámosság a fonhatóságot, a nemezelhetőséget, a gyapjúfonalak fedőképességét, a gyapjú meleg tapintását, a sok légzárvány következtében a gyapjú áruk melegtartó képességét befolyásolja nagyon kedvezően. Hőháztartásra való hatását azáltal tudja kifejteni, hogy képes együtt lélegezni a bőrrel, így télen, nyáron egyaránt tökéletes választásnak bizonyulhat.

Asztmás, allergiás, vagy más légúti panaszok esetén is megfelelő. A gyapjú ugyanis természetes öntisztuló képességgel rendelkezik, nem atkásodik, nem porosodik (elektrosztatikusan nem töltődik, ezért nem vonzza a port), így antiallergén hatású.

 Habár a weboldalunkon található gyapjú mulcs termékek minősége eltér azoktól  amit emberi használatra készítenek mint például a pulóver, ágynemű, takaró, de a ezek is átesenk a válogatás, mosás, szedés, kártolás folyamatán. 

Ezen okokból kifolyólag árban sajnos nem tudja felvenni a versenyt a mezőgazdasági iparban forgalomba kerülő műszálas termékekkel.

A gyapjú mulcs és pellet kifejlesztésének oka, a sok felhalmozott nyers gyapjú újrahasznosításának az ötlete, könnyebbé téve a kertgazdálkodást kevesebb öntözővízzel, gyomlálással, idő-, és szerves trágya megtakarítással , mert lebomlása során értékes tápanyaggal dúsítja a talajt.

NÉGY ok, hogy GYAPJÚT kezdjünk használni a KERTBEN

Aki a legtöbbet szeretné kihozni a kertjéből, annak egész évben rengeteg munkája van a növényeket ültetésétől, a kert gondozásán át a következő évi palántázást megtervezéséig. A kertészkedés így valóban egy egész éves tevékenység, legyen szó balkonládákról egy kis teraszon, magaságyásról vagy akár az udvar nagy részén kialakított kertről – a gyapjú felhasználásával elősegítheti a növények fejlődését.

A világjárvány és az energiaválság számos kulturális és életformabeli változást idézett elő; elsősorban azt, hogy a családok több időt töltenek otthonukban, törekszenek az önellátásra. Amerikában a kertészkedés, mint hobbi reneszánszát éli! Albert Wilde-dal, a Wild Valley Farms tulajdonosával és a utahi Croydonban élő 6. generációs birkatenyésztővel készült interjúban arról olvashatunk, hogy a gyapjú hogyan jelenik meg ezekben az új családi kertekben.

Amikor megnyírnak egy birkát, van egy úgynevezett „hulladékgyapjú.” Ez a gyapjú a birka hasából vagy hátsó oldaláról származik, és gyakran elszíneződött, vékony, és általában nem tekinthető értékesnek.

 Mivel az egyes juhokból származó gyapjúhulladék akár 20%-ot  is kiteszi, Wilde úgy gondolta, hogy talán hasznosítható lenne. Miután számos egyetemmel és tanácsadóval együttműködve igazolta a gyanúját, miszerint a gyapjú értéket jelenthet bármely kertben, az ötlet már „csak úgy jött magától”.

A „hulladék gyapjú” kerti használatának előnyei:

– gyorsabb növekedés a zöldségeknél
– Vízmegtakarítás
– Lazítja a kemény agyagos talajokat
– Kártevőírtás
– Teljesen természetes/szerves anyag
– És ami talán a legfontosabb, azok a birkatenyésztők, akik eddig mindössze 5 centért árulták a hulladék gyapjút, most ennek több mint tízszeresét kaphatták.

Egy szabadalommal Wilde gyapjú pelleteket dobott piacra – hasonlót a trágya pelletekhez, amely talán jobban ismert, de ezek 100%-ban helyi gyapjúból készülnek, kisebbek egy fillérnél, és a növények táplálására használják. Bár még mindig nem terjedt el, a gyapjú használata a kertben, de kezdtek megismerkedni vele az emberek. A Vermonti Egyetem Fenntartható Mezőgazdasági Központja jelenleg egy olyan tanulmányon dolgozik, amely a kertben pelletizált gyapjú felhasználását foglalja magában a foszfor csökkentésére és a szén megkötésére, így megelőzhető a foszforkimosódás következtében kialakuló eutrofizáció Vermont természetes vizein. Kétségtelen, hogy a gyapjú használata a kertben számos előnnyel jár, íme 4 dolog, amit tudni kell a gyapjú kerti használatáról.

Ici-pici gyapjú pellet. Kép: az eredeti cikkből

Gyapjú műtrágya helyettesítőjeként

A Utah Állami Egyetemmel együttműködve Wilde gyapjú pelleteket fejlesztett ki kezdetben növények táplálására. A növényeknek nitrogénre, foszforra és káliumra van szükségük a növekedéshez. De legnagyobb szükségük a nitrogénre van. 

  • Ha komposzttal segíti kertjének növekedését, 1-2% nitrogént kaphat. 
  • Ha baromfitrágyát használ, 4,5% nitrogént kaphat. 
  • A juhgyapjúval 9,3% és 14% közötti nitrogént kapunk. 

Amikor Wilde és csapata elkezdte tesztelni a magas nitrogén hatását, rájöttek, hogy míg más szerves trágyával a biokertészetek körülbelül 76 napon belül tudják piacra vinni az üvegházban termelt bioparadicsomot, a gyapjú pellet a magas nitrogéntartamával a bioparadicsom akár 38 napon belül piacra kész! Szórjon néhány gyapjú pelletet a földbe együtt a maggal, és nézze meg a növények növekedését.

Mulcsozás gyapjúval

Az iowai Newtonban található Garden Club tagjai azonnal elindulnak a farmra amikor Regina Frahm hívja őket. Regina birkatenyésztő aki eladja a gyapját a helyi kerti klubnak, hogy talajtakaróként használják fel a kertjükben. „Elképesztő, valóban segít bent tartani a nedvességet” – mondja Frahm. Amikor a Garden Club kihajt Frahm farmjára, megveszik azt, ami az eldobott gyapjú lett volna. A kerti ágyásra leterített nyers gyapjú megtartja a nedvességet és megakadályozza a gyomok kihajtását – ez a hagyományos talajtakarás két kulcsfontosságú összetevője. A szalmatakarás használatának egyik ellenérve, hogy túl gyorsan lebomlik, lehetővé téve a gyomok növekedését, és szabaddá teszi a talajt, míg a gyapjútakaró hagyományosan legalább két évig tart. És bár nem olyan hatékony a gyomok távoltartásában mint a műanyag……. de 100%-ban természetes összetevőjű, amely egyszerűen elbomlik a földben, miután talajtakaró célját teljesítette. Frahm azt mondja: „A kertészek boldogok, mi pedig a birka gyapjújának minden darabját felhasználtuk.”

nyers gyapjú

a kép eredete:

gyapjú mulcs szőnyeg

Gyapjú a kártevőirtásban

Segít a csigák elleni küzdelemben, mert a csigák nem szeretnek a gyapjú felett mászni. Annak ellenére, hogy nekünk nagyon-nagyon puhának tűnik,  a csigának olyanok a gyapjú pikkelyei mint a szögek. Egy meztelen csiga elrettentő tényezőnek látja, hogy egy szúrós felületen másszon.

gyapjú szálak

a kép eredete

 Wilde számos olyan történetet hallott a gyapjúról, hogy véd a levéltetvek ellen is.

– „Nagyon érdekes, hogy az olyan növények mint az eper, egészségesebbek lettek, mivel a gyapjút szerves trágyaként használják, és ez az, ami valójában távol tartja a levéltetveket… mert az egészségesebb növények kevésbé érzékenyek a betegségekre vagy a kártevőkre.” 

Gyapjú mulcs szőnyeg elhelyezése eper palánták köré

Wilde-nak van egy másik projektje is, amely a gyapjúval és a kártevőírtással foglalkozik. Jelenleg a projekt a vizsgálatok és tesztelések kellős közepén zajlik, de a dolgok pozitív irányba haladnak, és hamarosan még többet tud majd megosztani a gyapjú használatának előnyeiről, a kártevőírtás elősegítésére.

Gyapjú és víz

Mindenki azt a varázslatos dolgot keresi, amely lehetővé teszi számára, hogy nyaralni menjen, és hazatérhessen élő, lélegző növényekhez. Wilde úgy gondolja, hogy a gyapjú lehet a kulcs. Hervadás vizsgálat tanulmányt készítettek, ami azt mutatja mennyi időbe telik amíg egy növény elkezd elhervadni, majd végül elpusztul anélkül, hogy a vizet kapna. Vizsgálatot végeztek 4 hüvelykes edényekben és ezt találták:

hervadásnövény elhalás
hagyományos talaj1-2. nap5-6.nap
gyapjúval kevert talaj7-8.nap14.nap

A gyapjú a saját tömegének 20-30-szorosát képes megtartani a vízben, majd lassan engedi ki. Ez lehetővé teszi, hogy a növények folyamatosan hozzáférjenek a vízhez anélkül, hogy túlöntöznék őket. Ez itt a kulcs – sok anyag képes megtartani a vizet a növény gyökerei mellett, de eddig egyértelműen a gyapjú képes azt a vezető szerepet betölteni, hogy lassan engedje ki a vizet minden növényhez, és akkor amikor arra szükség van. 

Gyapjú pellet öntözés után

„Sajnos a változó időjárás miatt az utóbbi időben egyre több vizet kell adni a növényeknek ahhoz, hogy egészségesek maradjanak” , de a gyapjúval valóban megtakarítható az öntözővíz. Ha úgy dönt, hogy gyapjúpelletet kever a növény talajába, akkor hét napig nem kell tartania attól, hogy a növény elhervad és elpusztul ha nem öntözi.

Ha zöld ökológia láblenyomatra vágyik, és egy természetes módszert keres kertje szebbé, termékenyebbé és hatékonyanbbá tételéhez, fontolja meg a gyapjú bevezetését. A gyapjú szerves anyagként szerepel a Nemzeti Bioprogramban (NOP). Természetes, megújuló, biológiailag lebomló és tartós szál. A fent felsorolt előnyökön kívül megfontolandó, hogy a gyapjú használata a kertben egyben  kíváló lehetőség  a birkatenyésztők támogatására, és talán a nem is olyan távoli jövőben az emberek egyáltalán nem fogják használni a „gyapjúhulladék” kifejezést, hanem csak úgy hogy  „a kerti gyapjú”.

A bejegyzés az americanwool.org. – 4 Reasons to Introduce Wool into your Garden cikke alapján készült.

https://www.americanwool.org/4-reasons-to-introduce-wool-into-your-garden/

A mulcs menüpontban gyapjú mulcs szőnyegek kaphatók különböző méretben és vastagságban.

Hamarosan elérhető lesz a hazai gyapjóból készült pellet termék is, amint megkapja a forgalomba hozatali engedélyt.

Nézzenek körül a webshop-ban, olvassanak a tudástárban bejegyzéseinkről, ismerkedjenek meg a gyapjú mulccsal.

A LEGJOBB gyapjúfelhasználás otthon és a kertben

2022. augusztus 24

(Az írás a bejegyzés végén található hivatkozás alapján készült)

Amikor a tiszta gyapjút említik meg, a legtöbb embernek egy gyapjú pulóver jut eszébe. A gyapjú azonban rengeteg csodálatos tulajdonsággal rendelkezik, amely sokkal több szempontból teszi hasznossá, mint egy kötött pulóver!

Ha egy tiszta gyapjúszálat megnéznének a mikroszkóp alatt, sok apró pikkelyt látnának.

(A pikkelyes felületnek a nemezelődésnél van fontos szerepe, a hullámosság a fonhatóságot, a nemezelhetőséget, a gyapjúfonalak fedőképességét, a gyapjú meleg tapintását, a sok légzárvány pedig a gyapjúáruk melegtartó képességét befolyásolja – wikipedia)

A tiszta gyapjúszálak felszívják a levegőt és a nedvességet, hogy fenntartsák a hőmérsékletet és a páratartalmat… kicsit olyan, mint egy természetes termosztát. A szálak is fogazottnak tűnnek, ami segít összetapadni, és még több levegőt ejtenek csapdába, hogy elősegítsék ezt a folyamatot.

A tiszta gyapjú anyagként kivételes szigetelő, csodálatos ütésvédelmet nyújt, alakítható és könnyen megmunkálható.

Ahogy nő, a gyapjúszálak megkötik a szén-dioxidot, kivonják a légkörből, és ugyanúgy tárolják, mint a fák.

A gyapjú élettartama megfelelő körülmények között 6-12 hónap. Ezalatt biológiailag teljesen lebomlik, és még értékes tápanyagokat is képes visszajuttatni a talajba.

Ráadásul a tiszta báránygyapjú az egyik legelterjedtebb természetes textil a világon – ezért az a küldetésünk, hogy amennyire csak lehetséges, meghosszabbítsuk az élettartamát, és hasznosítsuk!

A hortiwool, közössége segítségével összeállított egy listát a gyapjú legjobb felhasználási lehetőségeiről a kertben és otthon:

1. Vízmegőrzés a növényeknek

Tudták, hogy a tiszta gyapjú saját tömegének akár 30%-át is képes felszívni a vízben anélkül, hogy érintésre nedvesnek éreznék magukat? Csodálatos vízvisszatartó képessége tökéletessé teszi kapilláris szőnyegezéshez, cserepek és ültetőgépek kibéleléséhez, talajba ásáshoz, vagy egyszerűen csak  a növények köré tekerve az öntözés csökkentése érdekében!

( A gyapjú mulcs szőnyeg méretre vágható így tökéletesen illeszkedik az adott növényhez.)

(fotó: @greenhouseadventure)

2. Tápanyag utánpótlás

A tiszta gyapjú 100%-ban komposztálható. Természetes anyagként 6-12 hónap alatt lebomlik, értékes tápanyagokat juttatva vissza a talajba. Ez tökéletes komposzt támogatást biztosít a nitrátok talajba juttatásához. Rétegezzék be a komposztba, ássák bele a talajba a növények körül, vagy ültessék a gyökérlabda köré, hogy extra táplálékot kapjon.

(A gyapjú mulcs szőnyeg lebomlási ideje akár két év is lehet, vastagságától függően. Talajtakarásra használva segíti, megkönnyíti munkájukat / vagy pihenésüket 😉/, mivel folyamatos védelmet nyújt a gyomok ellen, kevesebb öntönzővíz és trágya szükséges.)

(fotó: @greenhouseadventure)

3. Kaspók bélése

A gyapjú másik zseniális felhasználási módja a kertben a függő kosarak bélelése . Mivel a gyapjú nagyon jól visszatartja a vizet, segít megőrizni a lelógó növények hidratáltságát, és bolygóbarátabb alternatívát kínál a műanyag bélésekkel vagy a kókuszrostokkal szemben, amelyek nagy szénlábnyommal bírnak, mivel nagyon messzire szállítják a világon.

( Hamarosan forgalomba kerülő Fitowool pellet termék hazai gyapjúból készül 😊, és virágcserepekbe is kapható különböző méretben korong alakú gyapjú mulcs.)

(fotó: @greenhouseadventure)

4. Csigák és egyéb kártevők elleni védekezés

A tiszta gyapjú fantasztikus természetes csigariasztó, mivel képes felszívni a nyálkájukat, és  textúrája miatt nehezebben mozgognak, vagyis általában hajlamosak elkerülni, ahol csak lehetséges.

Ha gyapjút helyeznek a növények tövébe, távol tarthatják a csigákat,  valamint hidratálva és táplálva tarthatják a növényeket, miközben lebomlik… mindezt egyszerre! Ha kertészeti gyapjúként használják fiatal növények fedésére, azt is megakadályozhatják, hogy a madarak és más vadon élő állatok károsítsák őket.

(Nem csak a tiszta gyapjú hanem a gyapjú mulcs szőnyeg is segít a csigák távoltartásában ha nincs túl öntözve.)

(fotó: a @squid102-t)

5. Növényvédelem

A gyapjú egyéb nagyszerű felhasználási módjai a kertben hasonlóak bármely más talajtakaró anyaghoz: a tiszta gyapjú képes távol tartani a gyomokat, védelmet nyújt a fagyok ellen, sőt, a közelmúltban tapasztalt szélsőséges hőség ellen is!

Rob Sallotment újra felhasználta az üvegházából származó gyapjút, amely tökéletes kapillárisszőnyeget képzett, hogy hidratálja a növényeit a hőhullám alatt, és a földbe ültette fiatal napraforgónövényeivel, hogy táplálja őket növekedésük során.

(Fotó: @robsallotment)

6. Gyapjú párna töltelék

Akár térdelő alátétre van szükségük kertészeti tevékenységeikhez, akár párnákra kerti padra, asztali készletre, kanapéra vagy például a kenuba a tiszta gyapjú nagyszerű választás.

A gyapjúszálak természetesek, fenntarthatóak és hihetetlenül jól tartják formájukat. Egy gyapjúszál akár 20 000-szer hajlítható meg, mielőtt eltörne!

( Fotó: @lucyberyre)

7. Vadon élő állatok

A vadon élő állatok szeretik a gyapjút. Természetes, tökéletesen állatbarát, és hasonlóan a  gyapjú sokrétű  használatához a kertben, tulajdonságai miatt kiválóan alkalmas az állatok számára is.

Használjanak tiszta gyapjút sündisznóotthon építéséhez, bogárszállóhoz, méhkasok szigeteléséhez, vagy hagyják kint a madaraknak fészek építéshez. Brales gyapjú párnát használ Fred, a teknősbéka hibernált ágyának aljára.

(Fotó: @brales0)

8. Szigetelés

A gyapjú a  legjobb természetes szigetelő.  Tupsie gyapjúpárnát használt a kémény huzatállóságára, de használhatják kültéri csapok, fészerek vagy csövek szigetelésére is.

Nem javasolt házszigetelésként, mivel ehhez az építési előírásoknak megfelelő kezelést igényel. ( Házak szigetelésére külön kaphatók adalék és vegyszermenetes gyapjú szigetelők.)

(fotó: @tupsie101)

9. Ajtó szigetelése huzat ellen

Ha kiakarják rekesztenia huzatot, miért ne tennék gyapjúval?  Haldane Sheila készítette ezt a nagyszerű, gyapjúval tömött huzat elleni párnát az egyik ügyfelének.

( fotó: @haldane.sheila)


10. Takarók, paplanok és párnák

Míg néhány ember sajnos   allergiás a gyapjúra, valójában ez egy természetesen hipoallergén anyag!

Ha viszketést tapasztalnának, valószínűleg azért van, mert a leggyakrabban használt gyapjút használják, amely sokszor gyengébb minőségű, így nagyobb valószínűséggel karcolja a bőrüket. Ha párnának, vagy paplannak  esetleg szoptatós párnának szeretnék használni, takarják le jól, tegyenek rá jó minőségű huzatot.

(fotó: @taranealarts)

A gyapjú termékek szigorú mosási és súrolási folyamaton esnek át, így tiszta lesz, de ha először ki szeretnék mosni, akkor a kézi mosást javasolt, mivel csak lazán nemezelik össze.

11. Kisállatágyak

A kedvencek kényelméről beszélve.

A tiszta gyapjú természetesen bárányos illata vonzza kedvenceiket, imádják! Változtassák játékká, készítsenek aranyos kisállatágyat, vagy hagyják, hogy órákig játszanaknak rajta!    Tökéletes példa erre ez a fénykép.

(fotó: @willow.out.n.)

12. Kárpit

Csakúgy, mint a töltelékpárnák, a gyapjú is használható tartósabb üléspárnaként. Coorie gyapjút használt a tökéletesen bolygóbarát újrakárpitozási projektjéhez.

(fotó: @coorie.comforts)

13. Műalkotások

Az igazán művészi emberek számára a tiszta gyapjú csodálatos textilként is szolgálhat, amelyből köthetnek, festhetnek, vagy az iskolai szünidő alatt művészeti és kézműves foglalkozásokhoz használhatják.  Liz Rumble megalkotta ezt a szép tűvel nemezelt nyulat!

(Fotó: @lizrumble)

A gyapjú felhasználása a kertben, otthon és még távolabb is végtelen!

Kövessenek minket a közösségi médiában, nézzenek körül a webshop-ban, olvassák el a bejegyzéseket és a véleményeket termékekről.

Az eredeti cikk a hortiwool.com oldalán olvasható: „The BEST Uses For Wool Around The Home & Garden” címmel.

Mire jó a gyapjúmulcs

   

A lista végtelen! Vásárlóink a gyapjú mulcs folyton egy-egy újabb felhasználási módjáról számolnak be, itt van néhány példa a legnépszerűbbek közül:   

  •     Kert, veteményes  vagy magaságyás talajtakarása 
  •     Ágyások beültetésekor gyomok, csigák és elleni védelem
  •     A fagyérzékeny növények védelme és melegen tartása télen
  •     A fák gyökerei köré kötve, hogy megvédje őket átültetéskor
  •     Kapilláris hatás a cserepes növények esetében
  •     Palántanevelésnél
  •     Méhkaptárak izolálása

Szeretne többet megtudni ezekről a módszerekről? Olvasson tovább! Az alábbiakban részletesen bemutatjuk a gyapjú mulcs felhasználásának különböző módjait.

  • Gyapjú mulcs a kert, veteményes  vagy magaságyások talajtakarására
  • Gyapjú mulcs a gyomok és a csigák elleni védelemben

Mindössze annyit kell tennie, hogy leteríti a gyapjú mulcs szőnyeget a védeni kívánt területre, és ollóval kivágja a növények helyét majd leszúró tüskékkel rögzíti! 

Vásárlóink között sok a biokertész és zöldségtermesztő, akik vegyszeres gyomirtás nélkül szeretnének termeszteni, és a kertészeti gyapjú mulcs szőnyeggel ezt lehetővé is tesz, mert egyszerűen mechanikai úton elfojtja a gyomokat. A gyapjú textúráját nem kedvelik a csigák és a meztelencsigák, így hatékonyan távol tartja őket.

  • Gyapjúmulcs felhasználása a fagyérzékeny növények védelmére és melegen tartására a téli hónapokban

A kerti gyapjú mulcs fagyérzkeny növények védelmére téli takaróként is használható. A vékony mulcsszőnyeget a cserepek vagy az egész növény köré tekerheti, hogy kellemes áttelelő helyet biztosítson a növényeknek.

  • Gyapjúmulcs felhasználása fák átültetésekor a gyökerek köré kötve

A fák nagyon érzékenyek, valódi szelíd óriások, és a gyökérrendszerük körül fejlődő gombák ökoszisztémájára támaszkodnak. Ha e természetes hálózat nélkül ültetik át őket, akkor nehézen nyerik ki a tápanyagokat a talajból és akár el elpusztulhatnak, amit persze nem akarunk! Ebben segíthet a gyapjú mulcsból készült kerti mulcsszőnyegünk. Helyezze az átültetendő fát vagy növényt a biológiailag lebomló szőnyegre és burkolja be az egész gyökérlabdát. Használjon kender (pl spárga) vagy hasonló lebomló zsineget a szőnyeg összekötözéséhez, és ültesse el, ügyelve arra, hogy fát ne ültesse mélyebbre, mint az eredeti szint. A gyapjú mulcs szőnyeg megtartja az eredeti talajt, így az átültetés nem fogja „sokkolni” a fát. A gyapjú megtartja a vizet, táplálja a fát a korai időszakokban, mivel lassan bomlik le miközben értékes tápanyagok szabadulnak fel a talajban. 

  • A gyapjúmulcs kapilláris hatása

Észrevette, hogy néha, amikor öntözi a cserepes növényeket, a víz egyszerűen átszalad a cserépen? Ez gyakran a szárazabb növényeknél, kiszáradt virágföld esetén a legrosszabb. Ez tovább súlyosbítja a kiszáradás okozta stresszt, mivel a víz kifolyik, nem pedig beszívódik a talajba és kimossa a tápanyagokat is. Ha a ha a cserép aljába tesz egy gyapjú mulcs szőnyegdarabot, a gyapjú mulcs magába szívja a vizet, és mivel higroszkópos, meg is tartja azt, és lassan adagolja vissza a növénynek. Ugyanakkor a gyapjú mulcs nem egy vízzáró, hanem egy vízszabályozó réteg, túlöntözés esetén át is ereszti a felesleges vizet, és edény alján lévő kis lyukak lehetővé teszik, hogy a felesleges nedvesség eltávozzon, így nem rohad be a gyökér. A cserépben lévő talajt felülről gyapjú mulcs koronggal takarva ez a vízszabályozó hatás fokozható.

  • A gyapjúmulcs szőnyeg felhasználása palántaneveléshez

Csíráztatott valaha magvakat papírtörlőn? A gyapjú mulcs szőnyeg tökéletes életfeltételeket biztosít a kis magvaknak és a szőnyeg darab a maggal együtt elültethető! Ossza el a magokat a szőnyegen úgy, hogy csírázás után a szőnyeget a magok körül ollóval egyszerűen apró darabokra vághassa. A csírázásnak indult magokat a szőnyegdarabbal együtt kis cserépbe lehet ültetni, így a meg egyáltalán nem sérül.

  • A gyapjúmulcs szőnyeg méhkaptárak szigeteléséhez 

Télen a fából készült méhkaptárakat védeni kell a lehűléstől, de olyan anyagra van szükség, ami könnyen szellőzik, nem penészedik, természetes, de mégis jól tartja a hőt. A gyapjú mulcs szőnyeg tökéletesen megfelel, ollóval könnyen méretre vágható, alakítható.

Így kertészkedünk mi vegyszermentesen

Összefoglaló a kert immunrendszerének vizsgálatáról

Manapság egyre több emberben merül fel az igény, hogy saját kertet műveljen, ahol vegyszermentesen állíthatja elő saját maga számára friss kerti zöldségeket és gyümölcsöket. A sikerhez azonban nem elég pusztán elhagyni a vegyszerhasználatot. A kert műveléséhez szükséges tudás, és ami talán még fontosabb, a saját kert minden kis szegletének ismerete korábban generációkról generációkra szállt, a kertművelés a mindennapi élet és megélhetés része volt. Annyira “kertre szabott” volt ez a művelés, hogy még elvetendő magokat is az előző évi legszebb termésből fogták vissza, és azt vetették el a követő évben, biztosítva ezzel az adott körülmények között legjobban teljesítő “kertspecifikus” fajták kialakulását. Változott a világ, váloztak az emberek és a termesztési körülmények is. Eltűntek az ellenálló helyi fajták, helyükbe “nagy teljesítményű”, de érzékeny hibridek kerültek, eltűntek a háztartásokból és kertekből a háztáji állatok, átalakult a táj szerkezete, új kártevőkkel és egyre szélsőségesebb időjárási körülményekkel kell szembenézni, illetve sokan csak most ismerkednek a kertészkedéssel vagy a kertjükkel. A nehézségek mellett azonban új lehetőséget is hozott ez a változás. Az ösztönös tapasztalati tudás helyett ma már könnyen elérhetőek a különböző szakismereti anyagok és kialakultak olyan on-line közösségek is, amelyek hasonlóan értékrenddel rendelkező embereket fognak össze az ország minden tájáról, sőt még azon túl is. Ezekben az online közösségi terekben az emberek megosztják saját tapasztalataikat, kérdéseket tesznek fel és próbálják tanácsokkal segíteni egymást. Az egyik ilyen közösségben készült felmérés eredményeit mutatja be ez a cikk. A kutatás során olyan paramétereket kerestünk, amelyek segítségével felmérhető egy kert immunrendszerének (kártevőkkel és kórokozókkal szembeni ellenállóképességének) állapota. Másképpen fogalmazva, ha adott két kert, ahol egyikben sem használnak vegyszert, mi lehet az oka, hogy az egyikben felszaporodnak a kártevők és a kórokozók, a másikban nem. A kérdőívre 85 válasz érkezett olyan hobbikertészektől, akik kerülik a vegyszerhasználatot. Ez nem sok egy ilyen összetett kérdés vizsgálatához, de azért nem is kevés.

A válaszadók 20% nyilatkozott úgy, hogy elégedett a termés minőségével és mennyiségével, 70% pedig nagyrészt elégedett, “egyik évben ez sikerül a másik évben az”. Ezen kívül a válaszadók 82% úgy ítélte meg, hogy a kártevők és kórokozók nem vagy csak kis mértékben károsítanak a kertjükben. A kertek többsége tehát viszonylag ellenállónak bizonyul.

Azok a válaszadók, akik több mint 5 éve vegyszermentesen termesztenek és még az ökológiai gazdálkodásban engedélyezett szereket sem használják (a teljes válaszadók 30%-a) azt tapasztalták, hogy a kártevők és a kórokozók nem okoznak jelentős károkat (90%-uk értékelte így). A kórokozók kevésbé voltak jelentősek, mint a kártevők, paradicsomvész, illetve gyümölcsfákon tafrina, monilia fordult elő többször, majd egy-egy esetben tökféléken lisztharmat, kukoricán fuzáriumos fertőzés. A kártevők közül az invazív vándorpoloskát emelték ki, illetve 28%-uknál a levéltetvek is okoznak károkat, amely azonban kevesebb, mint azon válaszadóké, akik használnak vegyszert, legyen az szintetikus vagy ökológiai gazdálkodásban engedélyezett. Levéltetű kár jellemzően olyan kertekben jelentkeztek, amelyek lakóházakkal és művelt kertekkel vannak körülvéve. Előfordul ezen kívül még burgonyabogár, amekikai szövőlepke, dióburokfúró légy, cseresznyelégy kártétele, földibolhák káposztafélélken károsítanak és van ahol jelentős a vadkár is. Ezen csoport fele semmilyen módon nem védekezik, a másik fele pedig sokféle alternatív védekezési módot alkalmaz, leggyakrabban növénytársítást, növénylevekkel (legtöbbször csalánlével), tejjel permetezést, biológiai növényvédelmet hasznos élő szervezetek betelepítésével, csapdázást vagy kézi gyérítést. Mindegyik kerben vannak gyümölcsfák és bogyósok is, és jellemzően sok a viragos élőhely, úgy mint rózsák és egyéb dísznövények, vadvirágok és virágzó gyomok. Szintén minden kertet mulcsolnak, többféle módon is, jellemzően élőmulcsot (zöldtrágyanövényeket) vagy szerves mulcsot (széna, szalma, komposzt, stb. ) használnak, dehasználnak egyéb mulcsanyagokat is (pl. agroszövetet, kartont, gyapjú mulcsot) . Egyes esetekben télen is takrva van a talaj, mulccsal, zöldtrágyanövényekkel, avarral, trágyával vagy komposzttal. Olyan válaszadók is voltak, akik talajforgatás nélkül művelik a talajt, de olyanok is akik minden évben felássák ősszel vagy tavasszal a területet. Majdnem 40%-a ennek a csoportnak esővizet gyűjt öntözéshez és nagyrészük csak a töveknél locsol, és azok akik mélymulcsot alkalmaznak nem vagy ritkán öntöznek. Általában sokféle növényt termesztenek, a növények nem kerülnek önmaguk után és van akkora nagy a terület, hogy a növények igényeit szemelőtt tartva válasszák ki a helyüket. A tápanyagutánpótlás is szerves komposzttal, mulcsal, trágyával történik, műtrágya használata nem jellemző. Ebből a csoportból csak 1 válaszadó írta, hogy sajnos csak keveset tud betakarítani a kertjéből. Ennek a válaszadónak a kertje belterületen, lakóházakkal körülvéve van és nincsenek sem árokpartok, sem virágos szegélyek, sem bozótos cserjés élőhelyek a közelben. A kerten belül ugyan vannak gyümölcsfák, virágzó dísznövények és virágzó gyógynövények, de a kertet igyekszik gyommentesen tartan, így feltehetőleg kevés az alternatív élőhely a hasznos élő szervezetek számára. Többféle mulcsot is használ és sokféle zöldségnövényt termeszt, de sajnos kis kerje van, ahol sűrűn helyezkednek el a növények. A tápanyagutánpótlás komposzttal, mulcsolással és növényi oldatokkal történik. További adatok híjján ebből az egy esetből azonban nem lehet következtetéseket levonni.

A válaszadók egy mások jelentős csoportja (43%-a) rövidebb ideje, 1-5 éve termeszt vegyszermentesen és nem használ még ökológiai gazdálkodásban engedélyezett szereket sem. Ennek a csoportnak is a 90%-a azt nyilatkozta, hogy a kórokozók és a kártevők nem vagy csak kis mértékben károsítanak. A kártevők okozta problémák azonban változatosabbak, mint az előző csoport által említettek. A fennti problémák mellett még ormányos bogarakat, földibolhákat, atkákat, gyapottok-bagolylepkét, kukoricabogarat, tripszeket, sodrómolyokat is felsoroltak. A levéltetvek kártétele csak kevés esetben volt súlyos. A kórokozók listája a szőlő lisztharmattal és szürkepenészes rothadással valaminta  paprikán vírusos megbetegedésével egészült ki.

Azon válaszadók, akik használnak ökológiai gazdálkodásban engedélyezett szereket és 1-5 éve (10%) vagy több mint 5 éve (12%) termesztenek vegyszermentesen, csupán 55%- 60% nyilatkozott úgy, hogy sem a kórokozók sem a kártevők nem okoznak jelentős károkat . Akik kevesebb ideje termesztenek vegyszermentesen, 75%-ban tapasztaltak súlyos levéltetű kárt, de azok is, akik régebb óta termesztenek vegyszermentesen 35%ban tapasztaltak levéltetű kártételt, ami több mint az előző válaszadócsoportoké. Ezen csoporton belül azok a kertek, amelyekben a levéltetvek problémát jelentettek jellemzően belterületen voltak, lakóházakkal, művelt kertekkel körülvéve, bár 500m-en belül voltak nem művelt területek is, 100m-en belül csak cserjés, bozótos volt a jellemző, és csak néhány esetben volt a kert körülvéve árokparokkal vagy virágos szegélyekkel. A kerteken belül sok virágzó élőhely volt, az onnan betelepülő hasznos szervezetek szabályozó hatása mégsem volt elegendő a levéltetvek visszaszorítására. Jellemző volt, hogy a természetes tápanyagutánpótlás mellett több esetben műtrágya granulátumot is használtak. Ezzel szemben azok a kertek, amelyekben a levéltetvek nem jelentettek problémát, jellemzően külterületen, lakott terület szélén voltak, és bár 500m-en belül voltak lakóházak díszkertekkel, és még sok más élőhely is, lényeges különbség az volt, hogy 100m-en belül jellemzően sok volt a viragos szegély és a kertben kizárólag természetes tápanyagutámpótlást alkalmaztak. A károsítók csoportja és a termesztési gyakorlatok egyébiránt nagyjából megegyezik fennti csoportban tapasztaltakkal.

10 válaszadó (11%) ritkán azért használt vegyszereket. Ennek a csopornak a nagyrésze (60%) tapasztalt súlyos károkat a kertjében. Ez a 60% úgy ítélte meg, hogy „Egyes években súlyos károkat okoznak a kórokozók, más években szép a termés”, illetve „Minden évben valamelyik növényen súlyos károkat okoznak a kártevők”. Ezen kívül egy kivétellel mindegyik kertben károkat okoztak a levéltetvek. A károsító fajok megegyeztek a fennt említettekkel.

Levéltetű kártétel mértékének alakulása kiskertekben kérdőíves felmérés alapján

Hogyan értékelhetjük tehát a fennti eredményeket? Ugyan nem tudhatjuk, hogy a tyúk volt előbb vagy a tojás, azaz, hogy azért permeteznek mert a károsítók súlyos károkat okoznak vagy azért jelentősek a károsítók, mert permeteznek, mindenesetre azok a kertek, ahol vegyszert vagy műtrágyát használnak, mégha ritkán is, és akkor is ha ezek a vegyszerek ökológiai gazdálkodásban engedélyezettek, kevésbé ellenállóak a kártevőkkel és a kórokozókkal szemben, mint azok a kertek, ahol nem használnak semilyen vegyszert és kizárólag szerves trágyával trágyáznak. Művelésmódban a vizsgált kertek között nem volt más jelentős különbség, azonban lehettek olyan tényezők, mint pl a talaj minősége, fajták ellenállósága, amelyre a kérdőív nem tért ki. Jelentősnek bizonyult a kerten belüli, illetve a 100mes távolságban lévő virágos élőhelyek jelenléte, illetve előnyt jelent, ha a kert külterületen található. Fontos azt is megjegyezni, hogy hobbikertészek kérdeztünk meg, akik nem megélhetésszerűen kertészkednek, így a kert mérete is kisebb, a növényállomány is változatosabb, mint azoknál a kertészeknél, akik piacra termelnek. Ezen kívül a hobbikertészek a vegyszermentes zöldségek gyümölcsök fogyasztása érdekében feltehetően jobban tolerálják a károkat, mint a piacra termelők. Mindazonáltal megállapítható, hogy amennyiben vannak a környéken bolygatatlan élőhelyek, ahonnan betelepülhetnek a kertbe a hasznos élő szervezetek, illetve a kert ökológiai egyensúlyába sem avatkoznak bele vegyszerekkel, akkor nagy valószínűséggel legkésőbb 5 év alatt kialakul a kert ellenállóképessége. Ennek kialakulásához előnyt jelent a talajélet serkentése szerves trágyázással (állati eredetű, komposzt, stb.) illetve talajtakarással, változatos kert kialakítása, veteményessel gyümölcsössel, bogyósokkal, szőlővel, gyógy- és dísznövényekkel, növénytársítások, valamint az ellenálló fajták termesztése. Nagyon fontos továbbá a kert adottságainak és a növények igényeinek ismerete. Minden kert és minden kertész más. Ezek az eredmények nem azt jelentik, hogy kizárólag a csoport által említett módszerek mentén lehet sikeresen termeszteni. Fontos azonban, hogy a kertész ismerje a rendelkezésre álló megelőzési és védekezési lehetőségeket, a megelőzésre törekedjen, az adott károsító-helyzetnek megfelelően döntsön, szakszerűen alkalmazza az adott védekezési módszert és tisztába legyen a döntésének kockázatával és várható eredményével. Az ökológiai gazdálkodásban engedélyezett szerek azért jobbak a szintetikus szereknél, mert a vegyületek a természetben előfordulnak, és lebomlanak. Attól azonban, hogy egy szer természetes alapú, még a természetben adott helyen és adott formában nem fordul elő természetes körülmények között, tehát mesterséges beavatkozás a rendszerbe, ami csak indokolt esetben javasolt. Előnyben kell részesíteni a megelőző (pl. fizikai módszereket, feromon légtelítést, csapdák kihelyezését, hasznos szervezetek betelepítését) a kezelő módszerekkel (hatóanyag permetezése) szemben, mert ezek a hasznos szervezetekre is hatnak. Ahhoz, hogy a kertben jelen legyenek azok a hasznos élő szervezetek (hasznos rovarok, pókok, gombák, baktériumok, stb.), amelyek szabályozni tudják a károsítókat, szükségük van táplálékra. Egy vegyszermentes kert tehát sohasem lesz károsító mentes, a termés egy része a természeté, ha úgy tetszik azért, amiért elvégzi a növényvédelmi munkálatokat. Ez jobb esetben nem minden almának az egyik fele. Mégis, gondolkodjunk el, vajon mennyit szánunk nekik? Az ember elvárásokkal fordul a kertje felé, ha ez nem így lenne, akkor beérné egy diónyi vadalmával az erdőszéléről. Fontos azonban, hogy ezek az elvárások reálisak legyenek.

info@gyapjumulcs.hu
+36306404389

Agrologica Kft.
Adószám: HU23958131
1088 Budapest, Magyarország
Puskin 15. II.10 / B

G-4DRMNW48RM