Barion Pixel

A LEGJOBB gyapjúfelhasználás otthon és a kertben

2022. augusztus 24

(Az írás a bejegyzés végén található hivatkozás alapján készült)

Amikor a tiszta gyapjút említik meg, a legtöbb embernek egy gyapjú pulóver jut eszébe. A gyapjú azonban rengeteg csodálatos tulajdonsággal rendelkezik, amely sokkal több szempontból teszi hasznossá, mint egy kötött pulóver!

Ha egy tiszta gyapjúszálat megnéznének a mikroszkóp alatt, sok apró pikkelyt látnának.

(A pikkelyes felületnek a nemezelődésnél van fontos szerepe, a hullámosság a fonhatóságot, a nemezelhetőséget, a gyapjúfonalak fedőképességét, a gyapjú meleg tapintását, a sok légzárvány pedig a gyapjúáruk melegtartó képességét befolyásolja – wikipedia)

A tiszta gyapjúszálak felszívják a levegőt és a nedvességet, hogy fenntartsák a hőmérsékletet és a páratartalmat… kicsit olyan, mint egy természetes termosztát. A szálak is fogazottnak tűnnek, ami segít összetapadni, és még több levegőt ejtenek csapdába, hogy elősegítsék ezt a folyamatot.

A tiszta gyapjú anyagként kivételes szigetelő, csodálatos ütésvédelmet nyújt, alakítható és könnyen megmunkálható.

Ahogy nő, a gyapjúszálak megkötik a szén-dioxidot, kivonják a légkörből, és ugyanúgy tárolják, mint a fák.

A gyapjú élettartama megfelelő körülmények között 6-12 hónap. Ezalatt biológiailag teljesen lebomlik, és még értékes tápanyagokat is képes visszajuttatni a talajba.

Ráadásul a tiszta báránygyapjú az egyik legelterjedtebb természetes textil a világon – ezért az a küldetésünk, hogy amennyire csak lehetséges, meghosszabbítsuk az élettartamát, és hasznosítsuk!

A hortiwool, közössége segítségével összeállított egy listát a gyapjú legjobb felhasználási lehetőségeiről a kertben és otthon:

1. Vízmegőrzés a növényeknek

Tudták, hogy a tiszta gyapjú saját tömegének akár 30%-át is képes felszívni a vízben anélkül, hogy érintésre nedvesnek éreznék magukat? Csodálatos vízvisszatartó képessége tökéletessé teszi kapilláris szőnyegezéshez, cserepek és ültetőgépek kibéleléséhez, talajba ásáshoz, vagy egyszerűen csak  a növények köré tekerve az öntözés csökkentése érdekében!

( A gyapjú mulcs szőnyeg méretre vágható így tökéletesen illeszkedik az adott növényhez.)

(fotó: @greenhouseadventure)

2. Tápanyag utánpótlás

A tiszta gyapjú 100%-ban komposztálható. Természetes anyagként 6-12 hónap alatt lebomlik, értékes tápanyagokat juttatva vissza a talajba. Ez tökéletes komposzt támogatást biztosít a nitrátok talajba juttatásához. Rétegezzék be a komposztba, ássák bele a talajba a növények körül, vagy ültessék a gyökérlabda köré, hogy extra táplálékot kapjon.

(A gyapjú mulcs szőnyeg lebomlási ideje akár két év is lehet, vastagságától függően. Talajtakarásra használva segíti, megkönnyíti munkájukat / vagy pihenésüket 😉/, mivel folyamatos védelmet nyújt a gyomok ellen, kevesebb öntönzővíz és trágya szükséges.)

(fotó: @greenhouseadventure)

3. Kaspók bélése

A gyapjú másik zseniális felhasználási módja a kertben a függő kosarak bélelése . Mivel a gyapjú nagyon jól visszatartja a vizet, segít megőrizni a lelógó növények hidratáltságát, és bolygóbarátabb alternatívát kínál a műanyag bélésekkel vagy a kókuszrostokkal szemben, amelyek nagy szénlábnyommal bírnak, mivel nagyon messzire szállítják a világon.

( Hamarosan forgalomba kerülő Fitowool pellet termék hazai gyapjúból készül 😊, és virágcserepekbe is kapható különböző méretben korong alakú gyapjú mulcs.)

(fotó: @greenhouseadventure)

4. Csigák és egyéb kártevők elleni védekezés

A tiszta gyapjú fantasztikus természetes csigariasztó, mivel képes felszívni a nyálkájukat, és  textúrája miatt nehezebben mozgognak, vagyis általában hajlamosak elkerülni, ahol csak lehetséges.

Ha gyapjút helyeznek a növények tövébe, távol tarthatják a csigákat,  valamint hidratálva és táplálva tarthatják a növényeket, miközben lebomlik… mindezt egyszerre! Ha kertészeti gyapjúként használják fiatal növények fedésére, azt is megakadályozhatják, hogy a madarak és más vadon élő állatok károsítsák őket.

(Nem csak a tiszta gyapjú hanem a gyapjú mulcs szőnyeg is segít a csigák távoltartásában ha nincs túl öntözve.)

(fotó: a @squid102-t)

5. Növényvédelem

A gyapjú egyéb nagyszerű felhasználási módjai a kertben hasonlóak bármely más talajtakaró anyaghoz: a tiszta gyapjú képes távol tartani a gyomokat, védelmet nyújt a fagyok ellen, sőt, a közelmúltban tapasztalt szélsőséges hőség ellen is!

Rob Sallotment újra felhasználta az üvegházából származó gyapjút, amely tökéletes kapillárisszőnyeget képzett, hogy hidratálja a növényeit a hőhullám alatt, és a földbe ültette fiatal napraforgónövényeivel, hogy táplálja őket növekedésük során.

(Fotó: @robsallotment)

6. Gyapjú párna töltelék

Akár térdelő alátétre van szükségük kertészeti tevékenységeikhez, akár párnákra kerti padra, asztali készletre, kanapéra vagy például a kenuba a tiszta gyapjú nagyszerű választás.

A gyapjúszálak természetesek, fenntarthatóak és hihetetlenül jól tartják formájukat. Egy gyapjúszál akár 20 000-szer hajlítható meg, mielőtt eltörne!

( Fotó: @lucyberyre)

7. Vadon élő állatok

A vadon élő állatok szeretik a gyapjút. Természetes, tökéletesen állatbarát, és hasonlóan a  gyapjú sokrétű  használatához a kertben, tulajdonságai miatt kiválóan alkalmas az állatok számára is.

Használjanak tiszta gyapjút sündisznóotthon építéséhez, bogárszállóhoz, méhkasok szigeteléséhez, vagy hagyják kint a madaraknak fészek építéshez. Brales gyapjú párnát használ Fred, a teknősbéka hibernált ágyának aljára.

(Fotó: @brales0)

8. Szigetelés

A gyapjú a  legjobb természetes szigetelő.  Tupsie gyapjúpárnát használt a kémény huzatállóságára, de használhatják kültéri csapok, fészerek vagy csövek szigetelésére is.

Nem javasolt házszigetelésként, mivel ehhez az építési előírásoknak megfelelő kezelést igényel. ( Házak szigetelésére külön kaphatók adalék és vegyszermenetes gyapjú szigetelők.)

(fotó: @tupsie101)

9. Ajtó szigetelése huzat ellen

Ha kiakarják rekesztenia huzatot, miért ne tennék gyapjúval?  Haldane Sheila készítette ezt a nagyszerű, gyapjúval tömött huzat elleni párnát az egyik ügyfelének.

( fotó: @haldane.sheila)


10. Takarók, paplanok és párnák

Míg néhány ember sajnos   allergiás a gyapjúra, valójában ez egy természetesen hipoallergén anyag!

Ha viszketést tapasztalnának, valószínűleg azért van, mert a leggyakrabban használt gyapjút használják, amely sokszor gyengébb minőségű, így nagyobb valószínűséggel karcolja a bőrüket. Ha párnának, vagy paplannak  esetleg szoptatós párnának szeretnék használni, takarják le jól, tegyenek rá jó minőségű huzatot.

(fotó: @taranealarts)

A gyapjú termékek szigorú mosási és súrolási folyamaton esnek át, így tiszta lesz, de ha először ki szeretnék mosni, akkor a kézi mosást javasolt, mivel csak lazán nemezelik össze.

11. Kisállatágyak

A kedvencek kényelméről beszélve.

A tiszta gyapjú természetesen bárányos illata vonzza kedvenceiket, imádják! Változtassák játékká, készítsenek aranyos kisállatágyat, vagy hagyják, hogy órákig játszanaknak rajta!    Tökéletes példa erre ez a fénykép.

(fotó: @willow.out.n.)

12. Kárpit

Csakúgy, mint a töltelékpárnák, a gyapjú is használható tartósabb üléspárnaként. Coorie gyapjút használt a tökéletesen bolygóbarát újrakárpitozási projektjéhez.

(fotó: @coorie.comforts)

13. Műalkotások

Az igazán művészi emberek számára a tiszta gyapjú csodálatos textilként is szolgálhat, amelyből köthetnek, festhetnek, vagy az iskolai szünidő alatt művészeti és kézműves foglalkozásokhoz használhatják.  Liz Rumble megalkotta ezt a szép tűvel nemezelt nyulat!

(Fotó: @lizrumble)

A gyapjú felhasználása a kertben, otthon és még távolabb is végtelen!

Kövessenek minket a közösségi médiában, nézzenek körül a webshop-ban, olvassák el a bejegyzéseket és a véleményeket termékekről.

Az eredeti cikk a hortiwool.com oldalán olvasható: „The BEST Uses For Wool Around The Home & Garden” címmel.

Mire jó a gyapjúmulcs

   

A lista végtelen! Vásárlóink a gyapjú mulcs folyton egy-egy újabb felhasználási módjáról számolnak be, itt van néhány példa a legnépszerűbbek közül:   

  •     Kert, veteményes  vagy magaságyás talajtakarása 
  •     Ágyások beültetésekor gyomok, csigák és elleni védelem
  •     A fagyérzékeny növények védelme és melegen tartása télen
  •     A fák gyökerei köré kötve, hogy megvédje őket átültetéskor
  •     Kapilláris hatás a cserepes növények esetében
  •     Palántanevelésnél
  •     Méhkaptárak izolálása

Szeretne többet megtudni ezekről a módszerekről? Olvasson tovább! Az alábbiakban részletesen bemutatjuk a gyapjú mulcs felhasználásának különböző módjait.

  • Gyapjú mulcs a kert, veteményes  vagy magaságyások talajtakarására
  • Gyapjú mulcs a gyomok és a csigák elleni védelemben

Mindössze annyit kell tennie, hogy leteríti a gyapjú mulcs szőnyeget a védeni kívánt területre, és ollóval kivágja a növények helyét majd leszúró tüskékkel rögzíti! 

Vásárlóink között sok a biokertész és zöldségtermesztő, akik vegyszeres gyomirtás nélkül szeretnének termeszteni, és a kertészeti gyapjú mulcs szőnyeggel ezt lehetővé is tesz, mert egyszerűen mechanikai úton elfojtja a gyomokat. A gyapjú textúráját nem kedvelik a csigák és a meztelencsigák, így hatékonyan távol tartja őket.

  • Gyapjúmulcs felhasználása a fagyérzékeny növények védelmére és melegen tartására a téli hónapokban

A kerti gyapjú mulcs fagyérzkeny növények védelmére téli takaróként is használható. A vékony mulcsszőnyeget a cserepek vagy az egész növény köré tekerheti, hogy kellemes áttelelő helyet biztosítson a növényeknek.

  • Gyapjúmulcs felhasználása fák átültetésekor a gyökerek köré kötve

A fák nagyon érzékenyek, valódi szelíd óriások, és a gyökérrendszerük körül fejlődő gombák ökoszisztémájára támaszkodnak. Ha e természetes hálózat nélkül ültetik át őket, akkor nehézen nyerik ki a tápanyagokat a talajból és akár el elpusztulhatnak, amit persze nem akarunk! Ebben segíthet a gyapjú mulcsból készült kerti mulcsszőnyegünk. Helyezze az átültetendő fát vagy növényt a biológiailag lebomló szőnyegre és burkolja be az egész gyökérlabdát. Használjon kender (pl spárga) vagy hasonló lebomló zsineget a szőnyeg összekötözéséhez, és ültesse el, ügyelve arra, hogy fát ne ültesse mélyebbre, mint az eredeti szint. A gyapjú mulcs szőnyeg megtartja az eredeti talajt, így az átültetés nem fogja „sokkolni” a fát. A gyapjú megtartja a vizet, táplálja a fát a korai időszakokban, mivel lassan bomlik le miközben értékes tápanyagok szabadulnak fel a talajban. 

  • A gyapjúmulcs kapilláris hatása

Észrevette, hogy néha, amikor öntözi a cserepes növényeket, a víz egyszerűen átszalad a cserépen? Ez gyakran a szárazabb növényeknél, kiszáradt virágföld esetén a legrosszabb. Ez tovább súlyosbítja a kiszáradás okozta stresszt, mivel a víz kifolyik, nem pedig beszívódik a talajba és kimossa a tápanyagokat is. Ha a ha a cserép aljába tesz egy gyapjú mulcs szőnyegdarabot, a gyapjú mulcs magába szívja a vizet, és mivel higroszkópos, meg is tartja azt, és lassan adagolja vissza a növénynek. Ugyanakkor a gyapjú mulcs nem egy vízzáró, hanem egy vízszabályozó réteg, túlöntözés esetén át is ereszti a felesleges vizet, és edény alján lévő kis lyukak lehetővé teszik, hogy a felesleges nedvesség eltávozzon, így nem rohad be a gyökér. A cserépben lévő talajt felülről gyapjú mulcs koronggal takarva ez a vízszabályozó hatás fokozható.

  • A gyapjúmulcs szőnyeg felhasználása palántaneveléshez

Csíráztatott valaha magvakat papírtörlőn? A gyapjú mulcs szőnyeg tökéletes életfeltételeket biztosít a kis magvaknak és a szőnyeg darab a maggal együtt elültethető! Ossza el a magokat a szőnyegen úgy, hogy csírázás után a szőnyeget a magok körül ollóval egyszerűen apró darabokra vághassa. A csírázásnak indult magokat a szőnyegdarabbal együtt kis cserépbe lehet ültetni, így a meg egyáltalán nem sérül.

  • A gyapjúmulcs szőnyeg méhkaptárak szigeteléséhez 

Télen a fából készült méhkaptárakat védeni kell a lehűléstől, de olyan anyagra van szükség, ami könnyen szellőzik, nem penészedik, természetes, de mégis jól tartja a hőt. A gyapjú mulcs szőnyeg tökéletesen megfelel, ollóval könnyen méretre vágható, alakítható.

Így kertészkedünk mi vegyszermentesen

Összefoglaló a kert immunrendszerének vizsgálatáról

Manapság egyre több emberben merül fel az igény, hogy saját kertet műveljen, ahol vegyszermentesen állíthatja elő saját maga számára friss kerti zöldségeket és gyümölcsöket. A sikerhez azonban nem elég pusztán elhagyni a vegyszerhasználatot. A kert műveléséhez szükséges tudás, és ami talán még fontosabb, a saját kert minden kis szegletének ismerete korábban generációkról generációkra szállt, a kertművelés a mindennapi élet és megélhetés része volt. Annyira “kertre szabott” volt ez a művelés, hogy még elvetendő magokat is az előző évi legszebb termésből fogták vissza, és azt vetették el a követő évben, biztosítva ezzel az adott körülmények között legjobban teljesítő “kertspecifikus” fajták kialakulását. Változott a világ, váloztak az emberek és a termesztési körülmények is. Eltűntek az ellenálló helyi fajták, helyükbe “nagy teljesítményű”, de érzékeny hibridek kerültek, eltűntek a háztartásokból és kertekből a háztáji állatok, átalakult a táj szerkezete, új kártevőkkel és egyre szélsőségesebb időjárási körülményekkel kell szembenézni, illetve sokan csak most ismerkednek a kertészkedéssel vagy a kertjükkel. A nehézségek mellett azonban új lehetőséget is hozott ez a változás. Az ösztönös tapasztalati tudás helyett ma már könnyen elérhetőek a különböző szakismereti anyagok és kialakultak olyan on-line közösségek is, amelyek hasonlóan értékrenddel rendelkező embereket fognak össze az ország minden tájáról, sőt még azon túl is. Ezekben az online közösségi terekben az emberek megosztják saját tapasztalataikat, kérdéseket tesznek fel és próbálják tanácsokkal segíteni egymást. Az egyik ilyen közösségben készült felmérés eredményeit mutatja be ez a cikk. A kutatás során olyan paramétereket kerestünk, amelyek segítségével felmérhető egy kert immunrendszerének (kártevőkkel és kórokozókkal szembeni ellenállóképességének) állapota. Másképpen fogalmazva, ha adott két kert, ahol egyikben sem használnak vegyszert, mi lehet az oka, hogy az egyikben felszaporodnak a kártevők és a kórokozók, a másikban nem. A kérdőívre 85 válasz érkezett olyan hobbikertészektől, akik kerülik a vegyszerhasználatot. Ez nem sok egy ilyen összetett kérdés vizsgálatához, de azért nem is kevés.

A válaszadók 20% nyilatkozott úgy, hogy elégedett a termés minőségével és mennyiségével, 70% pedig nagyrészt elégedett, “egyik évben ez sikerül a másik évben az”. Ezen kívül a válaszadók 82% úgy ítélte meg, hogy a kártevők és kórokozók nem vagy csak kis mértékben károsítanak a kertjükben. A kertek többsége tehát viszonylag ellenállónak bizonyul.

Azok a válaszadók, akik több mint 5 éve vegyszermentesen termesztenek és még az ökológiai gazdálkodásban engedélyezett szereket sem használják (a teljes válaszadók 30%-a) azt tapasztalták, hogy a kártevők és a kórokozók nem okoznak jelentős károkat (90%-uk értékelte így). A kórokozók kevésbé voltak jelentősek, mint a kártevők, paradicsomvész, illetve gyümölcsfákon tafrina, monilia fordult elő többször, majd egy-egy esetben tökféléken lisztharmat, kukoricán fuzáriumos fertőzés. A kártevők közül az invazív vándorpoloskát emelték ki, illetve 28%-uknál a levéltetvek is okoznak károkat, amely azonban kevesebb, mint azon válaszadóké, akik használnak vegyszert, legyen az szintetikus vagy ökológiai gazdálkodásban engedélyezett. Levéltetű kár jellemzően olyan kertekben jelentkeztek, amelyek lakóházakkal és művelt kertekkel vannak körülvéve. Előfordul ezen kívül még burgonyabogár, amekikai szövőlepke, dióburokfúró légy, cseresznyelégy kártétele, földibolhák káposztafélélken károsítanak és van ahol jelentős a vadkár is. Ezen csoport fele semmilyen módon nem védekezik, a másik fele pedig sokféle alternatív védekezési módot alkalmaz, leggyakrabban növénytársítást, növénylevekkel (legtöbbször csalánlével), tejjel permetezést, biológiai növényvédelmet hasznos élő szervezetek betelepítésével, csapdázást vagy kézi gyérítést. Mindegyik kerben vannak gyümölcsfák és bogyósok is, és jellemzően sok a viragos élőhely, úgy mint rózsák és egyéb dísznövények, vadvirágok és virágzó gyomok. Szintén minden kertet mulcsolnak, többféle módon is, jellemzően élőmulcsot (zöldtrágyanövényeket) vagy szerves mulcsot (széna, szalma, komposzt, stb. ) használnak, dehasználnak egyéb mulcsanyagokat is (pl. agroszövetet, kartont, gyapjú mulcsot) . Egyes esetekben télen is takrva van a talaj, mulccsal, zöldtrágyanövényekkel, avarral, trágyával vagy komposzttal. Olyan válaszadók is voltak, akik talajforgatás nélkül művelik a talajt, de olyanok is akik minden évben felássák ősszel vagy tavasszal a területet. Majdnem 40%-a ennek a csoportnak esővizet gyűjt öntözéshez és nagyrészük csak a töveknél locsol, és azok akik mélymulcsot alkalmaznak nem vagy ritkán öntöznek. Általában sokféle növényt termesztenek, a növények nem kerülnek önmaguk után és van akkora nagy a terület, hogy a növények igényeit szemelőtt tartva válasszák ki a helyüket. A tápanyagutánpótlás is szerves komposzttal, mulcsal, trágyával történik, műtrágya használata nem jellemző. Ebből a csoportból csak 1 válaszadó írta, hogy sajnos csak keveset tud betakarítani a kertjéből. Ennek a válaszadónak a kertje belterületen, lakóházakkal körülvéve van és nincsenek sem árokpartok, sem virágos szegélyek, sem bozótos cserjés élőhelyek a közelben. A kerten belül ugyan vannak gyümölcsfák, virágzó dísznövények és virágzó gyógynövények, de a kertet igyekszik gyommentesen tartan, így feltehetőleg kevés az alternatív élőhely a hasznos élő szervezetek számára. Többféle mulcsot is használ és sokféle zöldségnövényt termeszt, de sajnos kis kerje van, ahol sűrűn helyezkednek el a növények. A tápanyagutánpótlás komposzttal, mulcsolással és növényi oldatokkal történik. További adatok híjján ebből az egy esetből azonban nem lehet következtetéseket levonni.

A válaszadók egy mások jelentős csoportja (43%-a) rövidebb ideje, 1-5 éve termeszt vegyszermentesen és nem használ még ökológiai gazdálkodásban engedélyezett szereket sem. Ennek a csoportnak is a 90%-a azt nyilatkozta, hogy a kórokozók és a kártevők nem vagy csak kis mértékben károsítanak. A kártevők okozta problémák azonban változatosabbak, mint az előző csoport által említettek. A fennti problémák mellett még ormányos bogarakat, földibolhákat, atkákat, gyapottok-bagolylepkét, kukoricabogarat, tripszeket, sodrómolyokat is felsoroltak. A levéltetvek kártétele csak kevés esetben volt súlyos. A kórokozók listája a szőlő lisztharmattal és szürkepenészes rothadással valaminta  paprikán vírusos megbetegedésével egészült ki.

Azon válaszadók, akik használnak ökológiai gazdálkodásban engedélyezett szereket és 1-5 éve (10%) vagy több mint 5 éve (12%) termesztenek vegyszermentesen, csupán 55%- 60% nyilatkozott úgy, hogy sem a kórokozók sem a kártevők nem okoznak jelentős károkat . Akik kevesebb ideje termesztenek vegyszermentesen, 75%-ban tapasztaltak súlyos levéltetű kárt, de azok is, akik régebb óta termesztenek vegyszermentesen 35%ban tapasztaltak levéltetű kártételt, ami több mint az előző válaszadócsoportoké. Ezen csoporton belül azok a kertek, amelyekben a levéltetvek problémát jelentettek jellemzően belterületen voltak, lakóházakkal, művelt kertekkel körülvéve, bár 500m-en belül voltak nem művelt területek is, 100m-en belül csak cserjés, bozótos volt a jellemző, és csak néhány esetben volt a kert körülvéve árokparokkal vagy virágos szegélyekkel. A kerteken belül sok virágzó élőhely volt, az onnan betelepülő hasznos szervezetek szabályozó hatása mégsem volt elegendő a levéltetvek visszaszorítására. Jellemző volt, hogy a természetes tápanyagutánpótlás mellett több esetben műtrágya granulátumot is használtak. Ezzel szemben azok a kertek, amelyekben a levéltetvek nem jelentettek problémát, jellemzően külterületen, lakott terület szélén voltak, és bár 500m-en belül voltak lakóházak díszkertekkel, és még sok más élőhely is, lényeges különbség az volt, hogy 100m-en belül jellemzően sok volt a viragos szegély és a kertben kizárólag természetes tápanyagutámpótlást alkalmaztak. A károsítók csoportja és a termesztési gyakorlatok egyébiránt nagyjából megegyezik fennti csoportban tapasztaltakkal.

10 válaszadó (11%) ritkán azért használt vegyszereket. Ennek a csopornak a nagyrésze (60%) tapasztalt súlyos károkat a kertjében. Ez a 60% úgy ítélte meg, hogy „Egyes években súlyos károkat okoznak a kórokozók, más években szép a termés”, illetve „Minden évben valamelyik növényen súlyos károkat okoznak a kártevők”. Ezen kívül egy kivétellel mindegyik kertben károkat okoztak a levéltetvek. A károsító fajok megegyeztek a fennt említettekkel.

Levéltetű kártétel mértékének alakulása kiskertekben kérdőíves felmérés alapján

Hogyan értékelhetjük tehát a fennti eredményeket? Ugyan nem tudhatjuk, hogy a tyúk volt előbb vagy a tojás, azaz, hogy azért permeteznek mert a károsítók súlyos károkat okoznak vagy azért jelentősek a károsítók, mert permeteznek, mindenesetre azok a kertek, ahol vegyszert vagy műtrágyát használnak, mégha ritkán is, és akkor is ha ezek a vegyszerek ökológiai gazdálkodásban engedélyezettek, kevésbé ellenállóak a kártevőkkel és a kórokozókkal szemben, mint azok a kertek, ahol nem használnak semilyen vegyszert és kizárólag szerves trágyával trágyáznak. Művelésmódban a vizsgált kertek között nem volt más jelentős különbség, azonban lehettek olyan tényezők, mint pl a talaj minősége, fajták ellenállósága, amelyre a kérdőív nem tért ki. Jelentősnek bizonyult a kerten belüli, illetve a 100mes távolságban lévő virágos élőhelyek jelenléte, illetve előnyt jelent, ha a kert külterületen található. Fontos azt is megjegyezni, hogy hobbikertészek kérdeztünk meg, akik nem megélhetésszerűen kertészkednek, így a kert mérete is kisebb, a növényállomány is változatosabb, mint azoknál a kertészeknél, akik piacra termelnek. Ezen kívül a hobbikertészek a vegyszermentes zöldségek gyümölcsök fogyasztása érdekében feltehetően jobban tolerálják a károkat, mint a piacra termelők. Mindazonáltal megállapítható, hogy amennyiben vannak a környéken bolygatatlan élőhelyek, ahonnan betelepülhetnek a kertbe a hasznos élő szervezetek, illetve a kert ökológiai egyensúlyába sem avatkoznak bele vegyszerekkel, akkor nagy valószínűséggel legkésőbb 5 év alatt kialakul a kert ellenállóképessége. Ennek kialakulásához előnyt jelent a talajélet serkentése szerves trágyázással (állati eredetű, komposzt, stb.) illetve talajtakarással, változatos kert kialakítása, veteményessel gyümölcsössel, bogyósokkal, szőlővel, gyógy- és dísznövényekkel, növénytársítások, valamint az ellenálló fajták termesztése. Nagyon fontos továbbá a kert adottságainak és a növények igényeinek ismerete. Minden kert és minden kertész más. Ezek az eredmények nem azt jelentik, hogy kizárólag a csoport által említett módszerek mentén lehet sikeresen termeszteni. Fontos azonban, hogy a kertész ismerje a rendelkezésre álló megelőzési és védekezési lehetőségeket, a megelőzésre törekedjen, az adott károsító-helyzetnek megfelelően döntsön, szakszerűen alkalmazza az adott védekezési módszert és tisztába legyen a döntésének kockázatával és várható eredményével. Az ökológiai gazdálkodásban engedélyezett szerek azért jobbak a szintetikus szereknél, mert a vegyületek a természetben előfordulnak, és lebomlanak. Attól azonban, hogy egy szer természetes alapú, még a természetben adott helyen és adott formában nem fordul elő természetes körülmények között, tehát mesterséges beavatkozás a rendszerbe, ami csak indokolt esetben javasolt. Előnyben kell részesíteni a megelőző (pl. fizikai módszereket, feromon légtelítést, csapdák kihelyezését, hasznos szervezetek betelepítését) a kezelő módszerekkel (hatóanyag permetezése) szemben, mert ezek a hasznos szervezetekre is hatnak. Ahhoz, hogy a kertben jelen legyenek azok a hasznos élő szervezetek (hasznos rovarok, pókok, gombák, baktériumok, stb.), amelyek szabályozni tudják a károsítókat, szükségük van táplálékra. Egy vegyszermentes kert tehát sohasem lesz károsító mentes, a termés egy része a természeté, ha úgy tetszik azért, amiért elvégzi a növényvédelmi munkálatokat. Ez jobb esetben nem minden almának az egyik fele. Mégis, gondolkodjunk el, vajon mennyit szánunk nekik? Az ember elvárásokkal fordul a kertje felé, ha ez nem így lenne, akkor beérné egy diónyi vadalmával az erdőszéléről. Fontos azonban, hogy ezek az elvárások reálisak legyenek.

info@gyapjumulcs.hu
+36306404389

Agrologica Kft.
Adószám: HU23958131
1088 Budapest, Magyarország
Puskin 15. II.10 / B

G-4DRMNW48RM