Barion Pixel

NÉGY ok, hogy GYAPJÚT kezdjünk használni a KERTBEN

Aki a legtöbbet szeretné kihozni a kertjéből, annak egész évben rengeteg munkája van a növényeket ültetésétől, a kert gondozásán át a következő évi palántázást megtervezéséig. A kertészkedés így valóban egy egész éves tevékenység, legyen szó balkonládákról egy kis teraszon, magaságyásról vagy akár az udvar nagy részén kialakított kertről – a gyapjú felhasználásával elősegítheti a növények fejlődését.

A világjárvány és az energiaválság számos kulturális és életformabeli változást idézett elő; elsősorban azt, hogy a családok több időt töltenek otthonukban, törekszenek az önellátásra. Amerikában a kertészkedés, mint hobbi reneszánszát éli! Albert Wilde-dal, a Wild Valley Farms tulajdonosával és a utahi Croydonban élő 6. generációs birkatenyésztővel készült interjúban arról olvashatunk, hogy a gyapjú hogyan jelenik meg ezekben az új családi kertekben.

Amikor megnyírnak egy birkát, van egy úgynevezett „hulladékgyapjú.” Ez a gyapjú a birka hasából vagy hátsó oldaláról származik, és gyakran elszíneződött, vékony, és általában nem tekinthető értékesnek.

 Mivel az egyes juhokból származó gyapjúhulladék akár 20%-ot  is kiteszi, Wilde úgy gondolta, hogy talán hasznosítható lenne. Miután számos egyetemmel és tanácsadóval együttműködve igazolta a gyanúját, miszerint a gyapjú értéket jelenthet bármely kertben, az ötlet már „csak úgy jött magától”.

A „hulladék gyapjú” kerti használatának előnyei:

– gyorsabb növekedés a zöldségeknél
– Vízmegtakarítás
– Lazítja a kemény agyagos talajokat
– Kártevőírtás
– Teljesen természetes/szerves anyag
– És ami talán a legfontosabb, azok a birkatenyésztők, akik eddig mindössze 5 centért árulták a hulladék gyapjút, most ennek több mint tízszeresét kaphatták.

Egy szabadalommal Wilde gyapjú pelleteket dobott piacra – hasonlót a trágya pelletekhez, amely talán jobban ismert, de ezek 100%-ban helyi gyapjúból készülnek, kisebbek egy fillérnél, és a növények táplálására használják. Bár még mindig nem terjedt el, a gyapjú használata a kertben, de kezdtek megismerkedni vele az emberek. A Vermonti Egyetem Fenntartható Mezőgazdasági Központja jelenleg egy olyan tanulmányon dolgozik, amely a kertben pelletizált gyapjú felhasználását foglalja magában a foszfor csökkentésére és a szén megkötésére, így megelőzhető a foszforkimosódás következtében kialakuló eutrofizáció Vermont természetes vizein. Kétségtelen, hogy a gyapjú használata a kertben számos előnnyel jár, íme 4 dolog, amit tudni kell a gyapjú kerti használatáról.

Ici-pici gyapjú pellet. Kép: az eredeti cikkből

Gyapjú műtrágya helyettesítőjeként

A Utah Állami Egyetemmel együttműködve Wilde gyapjú pelleteket fejlesztett ki kezdetben növények táplálására. A növényeknek nitrogénre, foszforra és káliumra van szükségük a növekedéshez. De legnagyobb szükségük a nitrogénre van. 

  • Ha komposzttal segíti kertjének növekedését, 1-2% nitrogént kaphat. 
  • Ha baromfitrágyát használ, 4,5% nitrogént kaphat. 
  • A juhgyapjúval 9,3% és 14% közötti nitrogént kapunk. 

Amikor Wilde és csapata elkezdte tesztelni a magas nitrogén hatását, rájöttek, hogy míg más szerves trágyával a biokertészetek körülbelül 76 napon belül tudják piacra vinni az üvegházban termelt bioparadicsomot, a gyapjú pellet a magas nitrogéntartamával a bioparadicsom akár 38 napon belül piacra kész! Szórjon néhány gyapjú pelletet a földbe együtt a maggal, és nézze meg a növények növekedését.

Mulcsozás gyapjúval

Az iowai Newtonban található Garden Club tagjai azonnal elindulnak a farmra amikor Regina Frahm hívja őket. Regina birkatenyésztő aki eladja a gyapját a helyi kerti klubnak, hogy talajtakaróként használják fel a kertjükben. „Elképesztő, valóban segít bent tartani a nedvességet” – mondja Frahm. Amikor a Garden Club kihajt Frahm farmjára, megveszik azt, ami az eldobott gyapjú lett volna. A kerti ágyásra leterített nyers gyapjú megtartja a nedvességet és megakadályozza a gyomok kihajtását – ez a hagyományos talajtakarás két kulcsfontosságú összetevője. A szalmatakarás használatának egyik ellenérve, hogy túl gyorsan lebomlik, lehetővé téve a gyomok növekedését, és szabaddá teszi a talajt, míg a gyapjútakaró hagyományosan legalább két évig tart. És bár nem olyan hatékony a gyomok távoltartásában mint a műanyag……. de 100%-ban természetes összetevőjű, amely egyszerűen elbomlik a földben, miután talajtakaró célját teljesítette. Frahm azt mondja: „A kertészek boldogok, mi pedig a birka gyapjújának minden darabját felhasználtuk.”

nyers gyapjú

a kép eredete:

gyapjú mulcs szőnyeg

Gyapjú a kártevőirtásban

Segít a csigák elleni küzdelemben, mert a csigák nem szeretnek a gyapjú felett mászni. Annak ellenére, hogy nekünk nagyon-nagyon puhának tűnik,  a csigának olyanok a gyapjú pikkelyei mint a szögek. Egy meztelen csiga elrettentő tényezőnek látja, hogy egy szúrós felületen másszon.

gyapjú szálak

a kép eredete

 Wilde számos olyan történetet hallott a gyapjúról, hogy véd a levéltetvek ellen is.

– „Nagyon érdekes, hogy az olyan növények mint az eper, egészségesebbek lettek, mivel a gyapjút szerves trágyaként használják, és ez az, ami valójában távol tartja a levéltetveket… mert az egészségesebb növények kevésbé érzékenyek a betegségekre vagy a kártevőkre.” 

Gyapjú mulcs szőnyeg elhelyezése eper palánták köré

Wilde-nak van egy másik projektje is, amely a gyapjúval és a kártevőírtással foglalkozik. Jelenleg a projekt a vizsgálatok és tesztelések kellős közepén zajlik, de a dolgok pozitív irányba haladnak, és hamarosan még többet tud majd megosztani a gyapjú használatának előnyeiről, a kártevőírtás elősegítésére.

Gyapjú és víz

Mindenki azt a varázslatos dolgot keresi, amely lehetővé teszi számára, hogy nyaralni menjen, és hazatérhessen élő, lélegző növényekhez. Wilde úgy gondolja, hogy a gyapjú lehet a kulcs. Hervadás vizsgálat tanulmányt készítettek, ami azt mutatja mennyi időbe telik amíg egy növény elkezd elhervadni, majd végül elpusztul anélkül, hogy a vizet kapna. Vizsgálatot végeztek 4 hüvelykes edényekben és ezt találták:

hervadásnövény elhalás
hagyományos talaj1-2. nap5-6.nap
gyapjúval kevert talaj7-8.nap14.nap

A gyapjú a saját tömegének 20-30-szorosát képes megtartani a vízben, majd lassan engedi ki. Ez lehetővé teszi, hogy a növények folyamatosan hozzáférjenek a vízhez anélkül, hogy túlöntöznék őket. Ez itt a kulcs – sok anyag képes megtartani a vizet a növény gyökerei mellett, de eddig egyértelműen a gyapjú képes azt a vezető szerepet betölteni, hogy lassan engedje ki a vizet minden növényhez, és akkor amikor arra szükség van. 

Gyapjú pellet öntözés után

„Sajnos a változó időjárás miatt az utóbbi időben egyre több vizet kell adni a növényeknek ahhoz, hogy egészségesek maradjanak” , de a gyapjúval valóban megtakarítható az öntözővíz. Ha úgy dönt, hogy gyapjúpelletet kever a növény talajába, akkor hét napig nem kell tartania attól, hogy a növény elhervad és elpusztul ha nem öntözi.

Ha zöld ökológia láblenyomatra vágyik, és egy természetes módszert keres kertje szebbé, termékenyebbé és hatékonyanbbá tételéhez, fontolja meg a gyapjú bevezetését. A gyapjú szerves anyagként szerepel a Nemzeti Bioprogramban (NOP). Természetes, megújuló, biológiailag lebomló és tartós szál. A fent felsorolt előnyökön kívül megfontolandó, hogy a gyapjú használata a kertben egyben  kíváló lehetőség  a birkatenyésztők támogatására, és talán a nem is olyan távoli jövőben az emberek egyáltalán nem fogják használni a „gyapjúhulladék” kifejezést, hanem csak úgy hogy  „a kerti gyapjú”.

A bejegyzés az americanwool.org. – 4 Reasons to Introduce Wool into your Garden cikke alapján készült.

https://www.americanwool.org/4-reasons-to-introduce-wool-into-your-garden/

A mulcs menüpontban gyapjú mulcs szőnyegek kaphatók különböző méretben és vastagságban.

Hamarosan elérhető lesz a hazai gyapjóból készült pellet termék is, amint megkapja a forgalomba hozatali engedélyt.

Nézzenek körül a webshop-ban, olvassanak a tudástárban bejegyzéseinkről, ismerkedjenek meg a gyapjú mulccsal.

Gyapjú mulcs kísérletek összefoglalása és következtetések

( Részletek Dr. Veres Andrea környezetgazdálkodási agrármérnök szakdolgogozatából: A gyapjú mint mulcsanyag felhasználási lehetőségei a talajerőgazdálkodásban 7. rész )

A cserépedényes talaj nedvességtartalma leginkább a talaj fizikai féleségétől függ, a gyapjú mulcs takarás segít megőrizni a talaj nedvességtartalmát és ez a hatás annál jobban érvényesül, minél hosszabb idő telt el az öntözés óta. Az evapotranszspiráció a kisebb vízkapacitású, gyapjú mulccsal takart területeken a víz a növények által jobban hasznosul. Gyapjút pellet formájában a talajba adagolva növeli a gyenge vízmegtartó képességű homok talaj vízkapacitását, amelynek a növénytermesztés szempontjából nagy jelentősége van. A gyapjú pellet a talajban lassan elbomlik, szerves anyaggal és tápanyaggal dúsítva a talajt.

A szabadföldi parcellás kísérletek eredményei egyrészt azt mutatták, hogy a gyapjú mulcs hatása a talaj felszínén jelentkezik leginkább. A gyapjú mulcs takarás csökkenti talaj párolgási veszteségét és a tenyészedényes kísérlet eredményeihez hasonlóan szabadföldön is annál jobban érvényesült ez a hatás, minél több nap telt el az öntözés óta.

A növény hiányában a takart területen egyenletesen magas volt a talajnedvesség, míg a takaratlan területen volt a legmagasabb a párolgási veszteség.

Növény jelenlétében is javult a talaj vízmegőrző képessége a gyapjú mulcs takarás hatására, de a hatás mértéke csökkent. Növény jelenlétében ugyanis evapotranszspirácóval kell számolnunk.

A gyapjú mulccsal takart területen átlagosan nagyobbak voltak a bogyók, több volt a össztermés és a biomassza is, ami a talajnedvesség jobb hasznosulására utal. A takart területeken magasabb a biológiai aktivitás, amely a talajnedvesség különbségekre vezethető vissza. Mind a tenyészedényes mind a szabadföldi parcellás kísérlet során a gyapjú mulcs takarásnak extenzíven öntözött rendszerekben van a legnagyobb jelentősége. A gyapjú mulcs egy könnyen használható, hatékony mulcs anyag, amely egyrészt környezetbarát, mivel lebomlik és mezőgazdasági melléktermék illetve hulladék újrahasznosításával keletkezik, másrészt használatával csökkenteni lehet az öntözővíz felhasznált mennyiségét, az öntözés gyakoriságát, valamint kedvezőbb feltételek (talajnedvesség, talajhőmérséklet) alakulnak ki a növény számra és elkerülhető a gyomosodás is.

Az öntözővíz jobb hasznosulás mellett a talajban lévő tápanyagok is jobban hasznosulnak, illetve a kedvezőbb körülmények a talajlakó mikroorganizmusokra is kedvezőbb hatással vannak, amelynek további pozitív hatásai vannak a talajegészségre és magára a növényre is. Extenzív termesztési körülmények között (csökkentett vízfelhasználás, minimális tápanyag utánpótlás) a paprika növények kiegyensúlyozottan fejlődtek, hiánytünetek, betegségek tünetei és kártevők sem léptek fel, amely a növény jó kondíciójára utal. Intenzíven öntözött és trágyázott körülmények között ugyan magasabb termés eredményeket lehet elérni, viszont a növények is érzékenyebbek lesznek a betegségekre, kártevőkre és a gyomosodás intenzívebbé válik, ezért a fenntartható növénytermesztési rendszerek alapelve mentén javasolt minimális inputigényű termesztéstechnológiát kialakítani. A gyapjú mulcs használata kíváló a csökkentett vegyszer és öntözővíz felhasználást célzó termesztési rendszerbe, mint pl. kiskertekbe, magaságyásokhoz, biokertészetekbe, ahol a termesztési célok mellett a környezeti szempontok is kiemelkedő jelentőségűek.

A gyapjú újrahasznosítása növénytermesztésben

( Részletek Dr. Veres Andrea környezetgazdálkodási agrármérnök szakdolgogozatából: A gyapjú mint mulcsanyag felhasználási lehetőségei a talajerőgazdálkodásban 5. rész )

  A gyapjú alfa keratin fehérje és diszulfid elemekből áll, 

  • 50% C (szén), 
  • 16% N (nitrogén) és                                     
  •  3-4% S (kén) elemek a fő alkotói . 

  Kizárólag hidrofil környezetben bomlik, a bomlás 4 hét után indul be és 3 hónap alatt bomlik le a kiindulási tömegének a 33%-a. 

  A gyapjú szálak könnyen felszívják és megtartják a nedvességet (akár tömegük 30%-ának megfelelő vízmennyiséget képesek felszívni), ezért talajba keverve javítja annak vízháztartását és megakadályozza a könnyen oldható anyagok gyors kimosódását. A leghatásosabb vízzáró réteg az 1000 g/m2 vastagságú gyapjú filc szőnyeg, amelynek alkalmazásával a talaj 23%-al több vizet tartott meg a kontrollhoz képest. Pellet formában keverve üvegházi növények talajába 40% több vizet tartott meg a kontrollhoz képest. A gyapjú újrahasznosításával elsőként az olyan nagy juhtenyésztő hagyománnyal rendelkező országokban kezdtek el foglalkozni, mint az USA, New-Zéland, Ausztrália és az Egyesült Királyság. A témában az elsők között publikálták azon Minnesota környékén végzett kísérletek eredményeit, melyek a gyapjú mulcs szőnyeg, a mustár szármaradvány, illetve a mustár növény mint talajtakaró anyagok alkalmazhatóságát vizsgálták szamóca ültetvényekben.

 A gyapjú mulcs takarás hatására csökkent a talajhőmérséklet ingadozás, 15 cm-nél mélyebb rétegekben azonban ez a hatás már nem volt jelen. A talaj nedvességtartalma közötti különbségek nem voltak jelentősek (15 cm mélységben), mivel a területeket folyamatosan öntözték. Habár azt várták, hogy a mulcsozott területen csökken a talaj párolgásból adódó veszteség és így nagyobb lesz a talaj nedvességtartalma, mégsem ezt tapasztalták, mivel a mulcsozás hatására nagyobb lett a szamóca növények szervesanyag tömege és ezáltal intenzívebb lett az evapotranszspiráció✱✱, ami alacsonyabb talajnedvesség értékekhez vezetett a mulcsozott területeken. Ezen kívül a gyapjú mulcs jó gyomelnyomó képességgel bírt, illetve elősegítette a szamóca indák fejlődését. Hasonlóképpen jó gyomelnyomó hatása volt illatos macskamenta (Nepeta cataria) és a közönséges orbáncfű (Hypericum perforatum) termesztése során is, de ez sem termés mennyiségben sem hatóanyag koncentrációban nem jelentkezett. Padlizsán és édesburgonya mulcsolása során szintén azt tapasztalták, hogy a gyapjú mulcs alkalmazása során csökkent a talajhőmérséklet ingadozás, nagyobb volt a növényi szövetek nitrogén tartalma valamit nagyobb lett a termés mennyisége is a szénával mulcsolt parcellákhoz képest. Hasonlóan magasabb volt a talaj nitrogén és humusz tartalma ehető rózsa ültetvény gyapjúval történő mulcsolása során, a faaprítékkal történő mulcsolás azonban jobban elősegítette a talaj biológiai aktivitását, mint a gyapjú takarás. A gyapjú mulcs továbbá hatékonyan segített a fiatal fa és bokor ültetvények megeredését. Ennek az eróziónak kitett területek facsemetékkel történő újratlepítésénél lehet kiemelt szerepe, mivel a gyapjúból készült talajrögzítő csíkok a védő hatást minimum 1 évig biztosítják. 

 A gyapjú adalékanyagok hatása a növények termés mennyiségére, minőségére és tápanyagtartalmára

NövényGyapjú adalék hatása
Mángold (Beta vulgaris ), bazsalikom (Ocimum basilicum) Gyapjú adalék hatására nőtt a növényi szövetek N tartalma
Olasz perje (Lolium multiflorum ) Hidrolizált gyapjú adalék növelte a növényi biomassza K, Mg és Ca tartalmát Gyapjúval trágyázott fű összes szárazanyag tartalma 24 – 82% -al több volt és a N (19%) S (19%), Mg (7%) tartalma is magasabb volt
Paradicsom ( Solanum lycopersicum)Gyapjúval kezelt parcellákon 19, 15 és 25%-al több volt a paradicsom levelek P, Mg, és Ca tartalma 
Bazsalikom ( Ocimum basilicum ), thorn apple (indián maszlag, borsmenta (Mentha piperita), zsálya (Salvia officinalis )A gyapjú kezelés 40-142% termésnövekedést eredményezett 
Uborka (Cucumis sativus) Gyapjút tartalmazó cserepekben nevelt uborka növények termése 19-42%-al több volt 
Piros gyűszűvirág (Digitalis purpurea)A gyapjú adalék 1.7 – 3.5 szor nagyobb termést eredményezett a kezelést követő két szezonban 
Mángold (Beta vulgaris ), bazsalikom (Ocimum basilicum) A gyapjúval kezelt területen a mángold és a bazsalikom terméshozama 1.6-5 -ször nagyobb volt a kezeletlen kontrollhoz viszonyítva 
Padlizsán (Solanum melongena ), paradicsom ( Solanum lycopersicum ), paprika (Piper nigrum)Gyapjút tartalmazó termesztő közegben a padlizsán bogyótömege 14%-al, a paradicsom termésmenyisége 29%- al, a paprika termésmennyisége 30%-al és bogyótömege 16%- kal nőtt
Árpa (Hordeum vulgare)növekedés, a zöldtömeg és a szemtömeg mennyisége is szignifikánsan nőtt a különböző mélységben használt nyers gyapjú hatására 

   A gyapjú talajjavító anyagként a talajba keverve javítja a talajszerkezetet porozitását✱✱✱, és mint lassan lebomló szerves anyag elősegíti a talaj tápanyagszolgáltató képességét . Cserepes növények esetén a termesztőközeghez egyszeri 20, 40, 80, vagy 120 g gyapjú adalék (20 cm átmérőjű cseréphez adagolva) 1,6-5 szörös bazsalikom termést és 2-5 szörös mángold termést eredményezett a kezeletlen kontrollhoz képest, valamint szignifikánsan nagyobb volt a mángold és a bazsalikom levélszövetének nitrogéntartalma. Homokos sivatagi környezetben alkalmazva is növelte a cirok és a kukorica termését. Talaj nélküli termesztésben 66% nyers gyapjú 33% kókuszrosttal rétegezve termesztő közegként is használható, bár a kiindulási állapothoz képest a termesztés során csökken a levegő kapacitása és porozitása, a vízkapacitása viszont nőtt. A többi szubsztráthoz✱✱✱✱ hasonlítva a gyapjú alapú termesztő közegen nagyobb volt az uborka össztermés, huminsav, tejsav és Bacillus subtilis alapú biostimulátor használatával pedig további 14 termésnövekedést értek el. A gyapjúból készült pellet trágyaként kijuttatva alkalmas lehet tápanyagutánpótlásra is. Ökológiai gazdálkodásban termesztett paradicsom, karalábé, jégsaláta termésmennyisége korrelált a 1, 2, 5, és 10 g/L dózisban kijuttatott gyapjú pellettel. 

 Összességében tehát elmondható, hogy a gyapjú adalék kedvező hatással van a termés mennyiségére illetve a növényi szövetek különböző tápelemtartalmára, illetve a gyapjú mint talajtakaró anyag számos kedvező tulajdonsággal bír, és akár a csigákat is riasztja.

         ✱   hidrofil:  – nedv felszívó, vízzel elegyedő

     ✱✱  evapotranszspiráció: –  a növényzet és a talaj együttes párolgása

   ✱✱✱ porozitás: – lyukacsosság

✱✱✱✱  szubsztrát: – alaptényező

A talajtakarás hatása a talajbiológiai aktivitásra és ökoszisztéma szolgáltatásokra 

( Részletek Dr. Veres Andrea környezetgazdálkodási agrármérnök szakdolgogozatából: A gyapjú mint mulcsanyag felhasználási lehetőségei a talajerőgazdálkodásban 4. rész )

  A talajtakarás közvetlenül vagy közvetve is hatással lehet a talajban élő szervezetek aktivitására és diverzitására. Közvetlen hatás alatt a tápanyag és élettér biztosítását értjük, míg közvetett hatás lehet a megnövekedett talajnedvesség vagy az optimálishoz közeli talajhőmérséklet biztosítása. A víz azért kiemelt szempont, mert ez teszi oldhatóvá a talajásványokból kémiai úton feltárható makro-, mezo- és mikroelemeket, de táplálja a talajban élő talajbióta✱✱ tagjait is. A víz kulcsszerepét jelzi, hogy a talajok nedvességének a 14%-ról 4%-ra esése esetén a teljes baktériumközösségnek a 80%-a elpusztulhat. A talaj kiszáradásakor pedig a nitrifikálók✱✱✱ száma csökken a leginkább, amelyeknek akár a 90%-a is elpusztulhat az aszályos időszak következtében. 

 Stresszkörülmények hatására, mint pl: aszály a szimbiotikus kapcsolatok erősödni is tudnak. Például szikes, sós talajon a (20 napos) vízhiány és a nyári erősödő meleg hatására a mikorrhiza gomba✱✱✱✱ aktivitása növekszik, mivel a növény stresszhelyzetben segítségül hívja ezt a kölcsönösen hasznos együttműködést. Ez a szimbiózis az igény felléptével akár 8 nap alatt is kialakulhat. Brokkoli termesztésben 350g/m2 -es és 400g/m2 -es sűrűségű kenderrost szőnyeg takarást alkalmazva volt a többi kezeléshez viszonyítva a legnagyobb a talaj nedvességtartalma és ezen kezelések hatására nőtt leginkább a gombák és az sugárgombák populációja, viszont az egyéb baktériumokat tekintve nem volt növekedés. Ne felejtsük el, hogy a talajban élő mikroorganizmusok, illetve a talaj biológiai aktivitása ugyanakkor visszahat a talaj szerkezetére, tápanyagellátó és vízmegtaró képességére. 

  Ezen kívül a talajlakó mikroorganizmusok közvetlenül befolyásolják a növények fittneszét is. A talaj fizikai, kémiai és biológiai tulajdonságai egy összefüggő, egymásra ható rendszert alkotnak. A szerves talajtakarás kedvező feltételeket biztosíthat más hasznos szervezetek, mint például az entomopatogén és csigaparazita fonálférgek számára. Azonban a takaróanyagokból kioldódó anyagok ártalmasak lehetnek rájuk. 

 Diólevél, juharlevél és komposzt kivonat ok 5%-os töménységben is 100%-os mortalitást okoztak. A talajtakarás közvetlenül és közvetve is csökkentheti a kártevő populációját mint pl a burgonyabogár esetében. Fűkaszálékkal végzett takarás során a mulcs egyrészt fizikailag gátolta a burgonyabogár fejlődését (szabad talajfelszín elfedése) másrészt a mulcs hatására kialakult alacsonyabb talajhőmérséklet is csökkentette a populációját. A szalmával végzett mulcsozás során is csökkent a takart talajú táblák burgonyabogár népessége, itt feltehetőleg a kevésbé bolygatott, takart környezetben jelen lévő predátor✱✱✱✱✱ fajok miatt. 

A talaj szervesanyag-tartalmának a növelése összességében pozitívan befolyásolja az ízeltlábúak egyedszámát és bár a mulcsozás ugyan elősegítheti egyes kártevők lárváinak megtelepedését, a termesztés környezetének megnövekedett heterogenitása azonban megnövelheti a biológiai növényvédelem hatékonyságát. A kártevők jelenléte függhet a mulcs anyagától is. Kevesebb pajor és vetési bagolylepke kártétel jelentkezett lombbal mulcsolt burgonyában, mint a fűvel takart parcellákban, fúrt kártételben viszont, amelyet a talajlakó drótférgek okoznak nem volt különbség. Ezek az eltérések feltehetőleg a kártevők különböző életmódjával magyarázhatók. 

A takarónövények helyes alkalmazása az ökoszisztéma fontos részét képző madarak populációját is befolyásolja. Szántóföldi termesztésben a takarónövény alkalmazása eleinte kedvezőtlenül befolyásolta a madarak egyedszámát, mivel az augusztusban vetett repceállomány sűrűsége miatt a repce a kelő gyomnövényeket jórészt elnyomta, így azok kevésbé tudtak magot érlelni. A nagymértékű talajtakarás következtében a madarak csak olyan helyekre szálltak be, ahol a talajvédő növényállomány valami miatt hiányos volt. A hagyományosan művelt parcellákon az őszi mélyszántásig egy viszonylag alacsony magasságon, mozaikos gyomborítás alakult ki, ami a relatív madár többletet eredményezett. A hagyományos területen végzett szántást követően viszont a talajkímélő művelésmód biztosította az áttelelést a madarak számára, így itt figyeltek meg nagyobb egyedszámot. A repce betárcsázása tavasszal megkésett, így gyakorlatilag az összes fészket elpusztította, ami felhívja a figyelmet a talajvédő növény korai bedolgozásának szükségére. Vadvirágokból álló magkeverék méhek számára fontos, illetve díszítő elem, tehát rekreációs értékkel is bír.

 Összefoglaló táblázat a mulcsanyagok tulajdonságairól 

SZEMPONTOKMŰANYAG ÉLŐ MULCSMÁS SZERVES MULCSGYAPJÚMULCS
Gyomszabályozás ✔✔✔✔✔✔
Kevesebb öntözővíz✔✔✔✔✔✔✔✔
Higiénia ✔✔✔✔✔✔✔✔✔
Lebomló ✔✔✔✔✔✔✔✔
Tápanyag ✔✔✔(N)✔✔(pentozán hatás)✔✔✔( N,P,K.) +S
Talaj szervesanyag✔✔✔✔✔✔✔✔✔
Biodiverzitás serkentése✔✔✔✔✔✔✔✔
Csigák elleni védelem✔✔✔✔✔nitrifik
Talaj hőmérséklet(✔) szezon eleje (-) nyár✔✔✔✔✔
Légáteresztő ✔✔✔✔✔✔
Erózióvédelem ✔✔✔✔✔✔✔
Élettartam1 szezonkülönbözőfolyamatos pótolás1 vagy 2 szezon

✱  diverzitás: sokféleség, szétágazás

✱✱bióta: egy meghatározott területen, adott idõpontban elõforduló élõlényfajok összessége

✱✱✱nitrifikáló baktériumok: a talajban élő, az ammóniát nitritté illetve ezt nitráttá oxidáló baktériumok, amelyek a termőföldnek nitrogénellátása szempontjából fontosak

✱✱✱✱ mikorrhiza gomba: (görögül: gombás gyökér), a gombák és a növények között kialakult szimbiózis egyik formája

✱✱✱✱✱ predátor: ragadozó

Talajtakarás szerepe a környezeti hatásának mérséklésében / Talajtakarás gyomelnyomó hatása

( Részletek Dr. Veres Andrea környezetgazdálkodási agrármérnök szakdolgogozatából: A gyapjú mint mulcsanyag felhasználási lehetőségei a talajerőgazdálkodásban 3. rész )

  A talajtakarásnak különösen nagy szerepe van a szélsőséges időjárási körülmények hatásainak mérséklésében. A nyári hónapokban gyakran aszályos periódusok jönnek létre, míg a hirtelen lehulló nagy mennyiségű csapadék részben eróziós károkat okoz, másrészt a nedvesség a növények számára elvész, mert a területről elfolyik. A szárazság hatását szőlőültetvényekben pl. eredményesen lehet csökkenteni a mezőgazdaságban nagy mennyiségben keletkező szalma, kukoricaszár és egyéb mezőgazdasági hulladék (pl. nád) talajtakarásra történő felhasználásával, mivel ezek a természetes anyagok a téli, tavaszi csapadék talajba  történő bejutását fokozzák, csökkentik a vízeróziót és elfolyást, valamint a talaj evaporációt). 

Kalmár, László et al. alapján a mulcshagyásos művelés előnyei és a talajnedvesség megőrzése 55-65% talajborítottságnál érvényesül a legjobban. Fontos azonban megjegyezni, hogy öntözött rendszerekben az öntözés módja és gyakorisága határozza meg elsősorban a talajnedvesség hasznosulását és csak másodlagos a mulcsozás hatása.         

Árasztásos öntözéssel a párolgási veszteség akár 10-40% is lehet. Továbbá az öntözés módja szintén meghatározza, hogy milyen mulcsanyag használható. Chakraborty et al. extenzíven öntözött, különböző mulcsanyaggal (fekete fólia, átlátszó fólia, rizshéj) takart őszi búza parcellákat hasonlított össze igény szerint öntözött takaratlan őszi búza parcellákkal és megállapította, hogy habár minden anyag javította a növények vízellátását, a rizshély takarás biztosította a leginkább megfelelő talajnedvességet és hasonlóan magas termést eredményezett mint az intenzíven öntözött területen. 

A talaj hőmérsékletére eltérő módon hathatnak a különféle takaróanyagok: 

  • műanyagból készült fekete agrotextil mulcs a terület fekvésétől függetlenül képes növelni a talaj hőmérsékletét. 
  • Növényi maradványok esetében például a gyomnövények kaszálékával, búzaszalmával takart talajokon nyáron alacsonyabb télen magasabb lesz a talaj hőmérséklete. 

A koraiság szempontjából fontos tavasszal a magasabb talajhőmérséklet pl. a szamóca esetében, a burgonya esetlben viszont éppen ellenkezőleg, az alacsonyabb talajhőmérséklet hat kedvezően a gumóképződésre. 

  • Egy litvániai kutatás fűrészporral, fűfélék kaszálékával, apróra vágott szalmával, illetve tőzeggel végzett talajtakarások vizsgálatakor megállapították, hogy a vizsgált talajtakaró anyagok egészen a lebomlásukig képesek voltak alacsonyabb szinten tartani a talaj felső rétegének a hőmérsékletét a takaratlan felszínű parcellákhoz képest. 
  • Legalacsonyabban a szalmamulcs tartotta a talaj hőmérsékletét. 

Továbbá mindegyik vizsgált talajtakaró anyag jelentős mértékben segítette a talaj nedvességtartalmának megőrzését. A leghatékonyabb talajnedvesség visszatartó talajtakaró anyag a tőzeg volt, bár jelentős mértékben visszafogta a vizsgált szántóföldi növények (Allium cepa L., Beta vulgaris L., Brassica oleracea L., Solanum tuberosum L.) terméshozamát. 

A talajnedvesség hasznosulása több tényező függvénye és az egyes mulcsanyagok között e tekintetében is eltérések lehetnek . 

  • Szójában a fólia takarás nagyobb zöldtömeget eredményezett, mivel csökkentette az evaporációt, így több víz maradt a gyökérzónában, de
  • a papír mulcs ugyan szintén segítette a talajnedvesség megőrzését, ugyanakkor csökkentette a talaj hőmérsékletét is végül összességében magasabb termésátlagot eredményezett

Talajtakarás gyomelnyomó hatása 

  A gyomok olyan pionír növények, amelyek a leghatékonyabban képesek benépesíteni a csupasz talajfelszínt. A mezőgazdasági művelés hatására létrejött bolygatás teremti meg számukra kedvező feltételeket. Tipikus példa erre a parlagfű, amely esetében is ha magvakat tartalmazó talaj felszínét faaprítékkal 6 cm-es rétegben takarták a csírázásgátlás 100%-os volt . Ökológiai gazdálkodásban termesztett szamócaültetvényekben a szalma és a széna takarás 30-60%-al csökkentette a gyomborítottságot a kontrollhoz képest, és bár az agroszövet gyomelnyomó hatása jobbnak bizonyult, a másik két mulcsanyaggal ellentétben az agroszövet a szerves trágyák kijuttatását nem tette lehetővé. Fűrészporral, fűfélék kaszálékával, apróra vágott szalmával, illetve tőzeggel végzett talajtakarások növényekre és a talajra gyakorolt hatásainak az összehasonlításakor megállapították, hogy az 5–10 cm-es vastagságban végzett talajtakarás mind a négyféle talajtakaró anyagnál képes volt jelentős mértékben visszafogni a gyomosodást; a leghatékonyabbnak az aprított szalmával végzett talajtakarás bizonyult. A friss fűkaszálék viszonylag hamar lebomlott, és csak a vizsgálat elején: tavasszal és nyáron volt képes visszaszorítani a gyomosodást.

Talajtakarás jelentősége a növénytermesztésben / mély mulcsolás és technikája

( Részletek Dr. Veres Andrea környezetgazdálkodási agrármérnök szakdolgogozatából: A gyapjú mint mulcsanyag felhasználási lehetőségei a talajerőgazdálkodásban 2. rész )

A talajkímélő talajművelési módok között kiemelt jelentősége van a különböző talajtakarási módoknak, melyek talajvédelmi, agrotechnikai, de akár növényegészségügyi szempontból is kedvezőek lehetnek. 

Talajtakarásra  felhasználható anyagok:

  • élő növényzet (pl. gyümölcsös sorközbe virágos növények magkeveréke),
  •  elhalt növényi maradványok (faapríték, szalma, fűkaszálék, kihúzott gyomok talajra fektetése, lomb, komposzt, stb.), 
  • ásványi eredetű anyagok (pl. kőzúzalék), mezőgazdasági melléktermékek (pl: kipréselt szőlőtörköly, a kéregzúzalék) 
  • ipari eredetű anyagok (pl. fekete/fehér/átlátszó polietilén fólia, agroszövet, karton papír, biológiailag lebomló fóliák).

 A mulcsművelés és a talajtakarás előnye összetett. A legfontosabbak:

  •  a talajnedvesség-veszteségének csökkentése 
  • a feltalaj hőgazdálkodásának javítása 
  • a csírázás és a korai növényfejlődés elősegítése 
  • ezen felül a talaj termékenységének és minőségének, a talaj szénmérlegének fenntartása 
  • a mikroorganizmusok enzimatikus aktivitásának serkentése 
  • a gyomosodás csökkentése
  • a csapadék talajba szivárgásának elősegítése és a talajszerkezet védelme .

Talajtakarás előnyei és hátrányai 

ElőnyökHátrányok
– Véd az erózió és defláció ellen, azaz a víz és a szél romboló hatása ellen– Plusz költséget jelenthet
– Emberi és gépi munkavégzés könnyebbé válik, pl. sáros, csúszós talaj kiküszöbölésével – 25%-al nőhet a tápanyagigény és a vízigény (pl. élő mulcsoknál a konkurencia, vagy holtmulcsoknál a pentozán hatás miatt)
– Talajtömörödés megakadályozásával a porozitás javul – Mikroklíma párásabb lesz- gombás betegségeknek kedvezhet (pl. gyepesítés esetén) 
– Csökken a tápanyag kimosódás– Csökkenhet a haszonnövény növekedése élő mulcsok esetében 
– A csapadék jobban beszivárog, nincs káros mechanikai hatása az pl. az esőcseppeknek– Egyes takarónövény fajok kártevő gazdanövények lehetnek (fonálféreg, atka stb.)
– Aktívabb talajélet – Megfelelő ápolás hiányában talajtömörödés léphet fel 
– Növelheti a termés mennyiségét és minőségét
– Csökkenhet a kultúrnövény növekedési erélye, ami adott esetben célunk is lehet, nem feltétlen hátrány 
– Megváltoztatja a talaj hőmérsékletét (típusától függően emelheti, vagy csökkentheti, igény szerint)

  Amennyiben a technológia ezt lehetővé teszi, ajánlott lebomló anyagokat választani, mivel azok környezetterhelő hatása kisebb és szervesanyaggal is dúsítják a talajt. 

  • A lebomló fóliák köztes megoldást jelenthetnek, mivel a hagyományos fóliákhoz hasonló tulajdonságokkal bírnak, de a tenyészidő végén a talajba forgathatóak és biológiailag lebomlanak a gyártás során hozzájuk adott adalékanyagoknak köszönhetően. Alapanyaguk többféle lehet. Általában hő, UV sugárzás és mechanikai hatásra történik a bomlás kívánt idő alatt. 
  • A papírt is egyre többen választják, mivel természetes alapanyagú, teljesen lebomló, talajba forgatható, jó gyomelnyomó képességű takaróanyag. A kartonpapíros takarást évelő gyomok visszaszorítására is alkalmazzák úgy, hogy a területet 3 hétig betakarják, 1 hét kitakarják, majd ezt a sorozatot háromszor megismétlik. Ennek a kezelésnek a hatására kimerülnek a gyomok tartalék tápanyag készletei. Fontos, hogy ezt követően már ne történjen talajbolygatás, hogy ne kerüljön a talajfelszínre friss gyommag. A vékonyabb papírral történő takarást főleg palántázáshoz javasolható. A talaj hőmérsékletét csökkenti (a színes papírok is), ezen kívül hátránya, hogy sérülékeny, nem lehet rálépni, így akkora területet célszerű vele takarni, hogy kényelmesen hozzáférjünk a növényekhez. Talajélet aktívabb alatta. 
  • Faapríték mulcs hulladék faanyag (pl ágazás esetén) bezúzásával keletkezik, hatása függ a faafajtól, amelyről (kémhatás, szín stb.). 
  • Hasonló ehhez a fakéreg mulcs, amely faipari melléktermék, nem élő fáról származik és melynek szintén fafajtól függ a hatása (kémhatás, szín stb.). A fenyőkéreg pl enyhén savas kémhatású, fajtánként 4,8-6,8 közötti pH-val. 
  • A mulcsra vágott zöldtrágyanövények (pl: mustár) is ide tartoznak, melyek felületi komposztálódással kiválóan megőrzik a talaj nedvességtartalmát, növelik a talajéletet, szerves anyagban dúsítják és a gyomosságot is kordában tartják, amíg bele nem vetjük vagy ültetjük a kultúrnövényünket.  Pillangósok esetén a talaj nitrogéntartalma is nő, folyamatosan táródik fel a növények bomlása során. 
  • Az egyik legismertebb természetes talajtakaró anyag a szalma, amely szintén teljesen lebomló, talajba forgatható, viszont a magas széntartalma miatt kezdetben pentozán hatás léphet fel (a szerves anyag bomlás közben nitrogént von el környezetétől és ez idő alatt a növények tápanyag hiányosak lesznek. Plusz nitrogéntartalmú trágya kijuttatásával kompenzálható), de később nitrogénnel és szerves anyaggal dúsítja a talajt. A talaj hőmérsékletét csökkenti és a talajélet is aktívabb alatta. Az évelő gyomokkal szemben viszont nem olyan hatékony. További előnye, hogy vetett és palántázott kultúrákban is alkalmazható, vastagsága igény szerint változtatható, a tenyészidőszak alatt esetlegesen vékonyodó réteg plusz mennyiségű szalma ráterítésével pótolható, ültetés előtt, vagy után illetve, vetés esetén utólag leteríthető. 
  • A fűkaszálék a szalmához hasonló mulcsanyag, de gyorsabban bomlik, használata során mérhetően megnövekszik a talajok nitrogén tartalma. 

Szalmával készítik az ún. mélymulcsos műveléses rendszerhez is a talajtakarást, melyet Gyulai Iván ökológus dolgozott ki . A hagyományos mulcsozás során alkalmazott takaró összetétele a legtöbbször nem felel meg a komposztálódáshoz szükséges feltételeknek, vagyis 

–  nincs meg a takaróban a komposztálódáshoz szükséges 1 nitrogén 35 szén arány, 

– a takaró túl laza, 

– vagy túl tömörödött, 

– túl nedves, 

– vagy túl száraz, 

– és gondok vannak a levegőztetéssel is. 

További gond a takaró csekély vastagsága, amely nem ad elég szervesanyag tömeget ahhoz, hogy a komposztálódás hőtermeléssel járjon. A mélymulcsos módszer nem más mint a talaj felszínen történő komposztálás, ahol nem felfelé növesztünk egy komposztdombot, hanem szélességben és hosszúságban alakítjuk ki a komposztálással egybekötött mélymulcsot. 

  A kirakott takaró maximális  vastagsága az első évben nem lehet több, mint 80 centiméter, és nem lehet kevesebb 50 centiméternél. A takarót ősszel, a fagyok beállta előtt alakítjuk ki, és minden ősszel megújítjuk olyan módon, hogy a takaró vastagságát annyival csökkentjük, amennyi az előző évből keletkezett feltalaj (televény talaj). Ez 50 centiméter vastag takaró esetén általában 1-2 centiméter évente. A takarást addig ismételjük, amíg 25-30 centiméter vastag feltalaj alakul ki, majd amikor ez már kialakult, akkor a helyszínen keletkezett zöld növényi tömeggel takarunk csak. A takaró anyagának meg kell felelnie a komposztálódáshoz szükséges helyes nitrogén szén aránynak (1N:35C). A takaró összetételét a szerint kell megválasztanunk, hogy a nyers és rostos humuszképzők megfelelő keveréke biztosítsa az optimális nitrogén-szén arányt. 

A folyamat lépései: 

  1. A talajt nem ássuk fel, és nem szántjuk. 
  2. Az évelő gyomok végleges eltávolítása takarásos módszerrel. 
  1. Kartondobozok anyagával kell takarni a területet három hétig. Elég a felszínen a gyomokat letaposni, lehengerelni, nem kell eltávolítani.
  2.  Egy hét kitakarás után 
  3. három hét takarás történik újra, 
  4. majd ez ismétlődik addig, amíg a gyomok már nem hajtanak ki a kitakaráskor.
  5. Tavasztól nyár közepéig kitart az első kertrészlet takarása, 
  6. majd egy másik részletet nyár közepétől, őszig újra betakarhatunk. 
  7. Az első takarás helyén már ültethetünk másodveteményeket, 
  8. a második kertrészletet pedig a korán érők után kezdhetjük betakarni. 

A gyomtalanítás elhagyható, de hosszabb idővel kell számolnunk, amíg bizonyos gyomok végleg eltűnnek, vagy a gyomosodási nyomás 20% körüli értékre áll be. 

  1. A gyomtalanított területeket ősszel le kell takarni 50-60 centiméter mély mulccsal, aminek a rétegrendjét a rendelkezésre álló anyagok függvényében kell kialakítani a fent leírtak szerint. Fontos, hogy a takarás még a fagy beállta előtt megtörténjen. 
  2. Tavasszal a mélymulcsba ültető árkok kerülnek kialakításra úgy, hogy egy vasvillával szét kell húzni a mulcsot, de nem egészen a talaj felszínéig. Ezzel a módszerrel gumókat, palántákat, vegetatív módon szaporítandó hajtásokat, gyökereket ültetünk el. A talaj felszínéig hatoló ültető árkok a nagyobb magvak számára alakíthatóak ki, amelyeket a felszínre kell helyezni és mulccsal betakarni kellő mélységben. Az apró magvak számára a mélymulcsból keletkezett komposztot kapával kell összehúzni bakhát formára, és a bakhátak közét visszatölteni a mélymulcsot. A talaj mulccsal történő borítása folyamatos marad az évben! 
  3. Ősszel a nyáron leapadt mulcsot fel kell tölteni, amely a komposztálódás miatt átalakult televény talajjá.

Ismertető a mulcsolás fajtáiról

( Részletek Dr. Veres Andrea környezetgazdálkodási agrármérnök szakdolgogozatából: A gyapjú mint mulcsanyag felhasználási lehetőségei a talajerőgazdálkodásban 1. rész )

 A mulcsolás a biológiai talajerőgazdálkodás egyik fontos eleme, de a sikeres alkalmazásához, mint minden eszköz esetében, itt is fontos tisztában lenni azzal, hogy 

  • mi a célja a mulcsolásnak, 
  • milyenek az adott területen a környezeti és talajadottságok, 
  • milyen anyagok állnak rendelkezésre, 
  • a termesztett növénynek mik az igényei és milyen termesztési rendszerben kívánjuk alkalmazni a talajtakarást. 

 Az egyes mulcs anyagok tulajdonságai és hatása között ugyanis jelentős különbségek vannak. Talajtakarás történhet:

→ szintetikus anyagokkal (pl: agroszövet), 

→  ásványi anyagokkal (dísz murva), 

→ mezőgazdasági melléktermékekkel (pl. szőlő törköly),   

→  élő növényekkel (pl. takarónövény magkeverés)                                                                                                                    

→ vagy elhalt növényi maradványokkal (pl. komposzt). 

Általában véve a talajtakarástól azt várjuk, hogy csökkenti a gyomosodást, a talaj párolgási veszteségét, kedvezőn befolyásolja a talajhőmérsékletet és megvédi a növényeket a közvetlen talajjal való érintkezéstől. 

A szerves mulcsanyagok használatának további előnye, hogy

–  szerves anyagot is juttat a talajba, amely 

– serkenti a talaj biológiai aktivitását, 

– növeli a talaj pufferkapacitását és vízmegőrző képességét,

– javítja a talajszerkezetet és

– tápanyagot szolgáltat. 

Minden mulcsanyagnak megvan a maga létjogosultsága. Egy szintetikus mulcs (pl. fekete fólia vagy agroszövet) 

  • kiváló védelmet biztosít a gyomok ellen, 
  • lehetővé teszi a gépesítést, 
  • a fekete szín miatt elősegíti a talaj korai felmelegedését és higiénikus környezetet biztosít, 

    !    viszont nem bomlik el, oxigénhiányos környezetet teremt, így használatával 

    !   romlik a talajegészség és 

    !   nagy mennyiségű hulladék is keletkezik. 

   Növényi szármaradványokkal történő talajtakarás, illetve azok helyben komposztálása kézenfekvő és olcsó megoldásnak tűnik, ám pl: a magas szén tartalmú szalma mulcs esetén pentozán hatás léphet fel, azaz a lebomlás folyamata kezdetben vizet és nitrogént von el a talajból, tehát ezt a bomlási folyamatot nitrogén pótlással serkenteni szükséges, illetve a friss fűnyesedékkel vastagon takart kiskerti ágyáson a mulcs helyben komposztálódás helyett berohadhat.  

  A talaj szerkezet javításának a legjobb módja az élő talajtakaró növények alkalmazása ha azonban a vetést követő időszakban elmarad a csapadék, a takarónövény elvonja a vizet a talajból vagy esetleg ki sem kel, így a tervezett nagy zöldtömeg helyett sokszor többet ér egy későn vetett, de jól kelt néhány cm-es takaró növény, melynek a finom szerkezetű gyökérzete átszövi a talajt felső rétegét és megvédi az eróziótól. 

A szintetikus műszálak terjedésével a gyapjú textilipari felhasználása csökkent, ezért napjainkra nehezen kezelhető hulladékká vált, mivel nem éghető és állati melléktermékként speciális kezelést igényel (142/2011/EU rendelet V. melléklet III. fejezet). ,

 A keratin alapú gyapjú azonban természetes eredetű szerves anyag, amely ha kellően nagy felületen érintkezik a talajjal, akkor lebomlik, tehát serkenti a talajéletet valamint a magas nitrogén és kén tartalma miatt értékes tápanyagokat szolgáltat. Szerkezetéből adódóan higroszkópos és jó hőszigetelő anyag is.  

info@gyapjumulcs.hu
+36306404389

Agrologica Kft.
Adószám: HU23958131
1088 Budapest, Magyarország
Puskin 15. II.10 / B

G-4DRMNW48RM