Miért drága a gyapjú?

  Sokakban felmerül a kérdés, hogyha a gyapjú szinte ingyen van, (mert manapság nem vásárolják fel, elégetni vagy szemét lerakóba vinni tilos), akkor miért olyan drága. A feldolgozás miatt. Költséges, időigényes munka. Akár kézzel, akár géppel végzik.

  A gyapjú természetes rost, amelyet állatok szőréből nyernek. Magyarországon legelterjedtebben a juhok szőrzetét használják fel, de más állatok szőre is felhasználható. Ilyen például az alpaka, a teveszőr,az angóra, a kasmír, a juh-, morino gyapjú, mohair,  és a hernyóselyem.

A gyapjú feldolgozás számos műveletet magába foglal, amely  lehet nedves és száraz eljárás is. Nyírás, osztályozás, rost előkészítés, mosás, szövés,  stb.

A gyapjúfeldolgozás lépései:

1. Nyírás 

A juh fajtájától attól függően  általában évente 1- 2x vágják le a  gyapjút. A rostszálnak legalább 40-50 mm hosszúnak kell lennie.

2. Válogatás

A válogatás történhet tisztaság, szín, fajta alapján valamint hogy mire lesz felhasználva. A gyapjú elválasztása kézzel történik, tépik  mert a cél az  hogy minél hosszabbak  maradjanak a szálak.

3. Mosás

A gyapjú nagyon szennyezett, lehet benne takarmány, bogáncs, fű, vizelet, ürülék, verejték, por, egyéb szennyeződések, a birka saját illata, és lanolin. Ez utóbbi a gyapjúzsír, ami a gyapjú szálak rugalmasságához szükséges, de az ember számára felesleges, túl sok. A mosás történhet kézzel vagy géppel. A legkörnyezetbarátabb a megoldás a forró víz. Használnak különféle zsíroldó szereket is mint például a szappan, mosószer, de savas fürdőbe is teszik. / ásványi savas oldatban végzett áztatás után, szárítással a savat töményítik, majd az ún. „égetéssel” (100–105 °C-os szárítótérben) a cellulózt lebontják, elszenesítik (karbonizálás) és a maradványokat kiporolják./

A kézzel mosás nem egyszerű, mert annyi forró vizet kell a gyapjúra önteni, hogy azt  teljesen ellepje, majd amikor kézmelegre lehűl kinyomkodják, és újra ismétlik a műveletet. A vizes gyapjút napon szárítják. 

Időnként a gyapjú súlyának 30-50% -a nem gyapjú. Ez a mosási veszteség, ami nem veszteség, mert igazából tisztul a gyapjú.

4. Szedés

Mosás után még mindig maradnak benne szennyeződések pl fűszál, amit kézzel kell kiszedni.

5. Előzetes megnyitás

“Farkasolás” Ebben a lépésben a tiszta és száraz gyapjút átvezetik fogakkal borított hengereken a szálak kiegyenlítésére, a maradék szennyeződések eltávolítására és  a nagyobb csomókat szétszedik, fellazítják.

A gép segítségével megsemmisítik a gyapjútömbökben lévő szálak közötti tapadási erőt, hogy a gyapjútömböt szétnyissák és fokozatosan szétválasszák kis gyapjúdarabokra és gyapjúkötegekre. Ugyanakkor eltávolítják a gyapjú egyes szennyeződéseit, hogy kedvező körülményeket teremtsenek a finom kinyitáshoz és a kártoláshoz.

6. Kártolás – nyitás

A gyapjú fésülése amikor különböző méretű és tűsűrűségű bontó hengerrel összefésülik  gyapjút és mint egy paplan távozik onnan.

A kártoló gép fő funkciója az, hogy a gyapjúszálat egyszálúvá és nagyon bolyhossá tegyék. A gyapjú árát befolyásoló tényező a gyapjú finomsága, hossza és színe. Finomságát és színét nyitással vagy kártolással változtatják meg, de a  szálak károsodásának csökkentése érdekében mindent meg kell tenni.

A gép által által okozott károk csökkentése nagyon fontos probléma. 

További gépek segítségével még jobb minőségű gyapjú állítható elő. 

• Az egyik ilyen amely nagyon jól eltávolítja a durva gyapjút, és ebben a szakaszban a durva gyapjú közel 50–70% -át eltávolítja.

A gép alján szállítófüggöny van, a hulladékrostot (durva gyapjú) a kijelölt gyűjtődobozba juttatja, ezáltal megtakarítva a munkaerőt és védve a műhely környezetét. Sőt, a lapos kártológéppel eltávolított durva gyapjú nagyon tiszta, felhasználható gyapjú filc, hőszigetelő anyag vagy más gyapjútermék előállítására.

• A másik gépet a korpásodás eltávolítására használják. A birkagyapjú vagy kecskegyapjú  szálakban, csakúgy, mint a mi hajunkban, vannak korpák (Különösen akkor, ha a juhok vagy kecskék életkörnyezete viszonylag száraz).

Ha a korpát nem lehet teljes mértékben eltávolítani, akkor az anyag egyenetlenül fog festődni és a fonal könnyen elszakad.

7. Keverés

A hosszabb és a rövidebb gyapjú szálakat összekeverik, de más szálak is hozzákeverhetők, mint például a pamut és a műszál.

8. Festés

A gyapjúszálak nagyon hatékonyan szívják fel a festékeket bármilyen feldolgozási szakaszban. Kártolás és keverés után azonban sok festékanyag takarítható meg. A legfontosabb, hogy a festés minél jobb, gyenletesebb legyen.

9. Fonás

A gyapjúszál 0,3-0,5 g/m.

A 8. és a 9. pont felcserélhető. 

A gyapjút hosszabb ideje ismeri és használja az emberiség, mint sejtenénk. A birkaszőr  gyógyító hatása már az ókorban is ismert tény volt. A jelen kor technikai fejlettségének köszönhetően nagyon sokféle területen alkalmazzák a gyapjút, készítenek belőle ruhákat, szőnyegeket, ágyneműt, gyógykészítményeket, játékot.

A gyapjúszálak jellegzetes tulajdonsága, hogy felületük pikkelyes és a szálak hullámosak. A hullámosság a fonhatóságot, a nemezelhetőséget, a gyapjúfonalak fedőképességét, a gyapjú meleg tapintását, a sok légzárvány következtében a gyapjú áruk melegtartó képességét befolyásolja nagyon kedvezően. Hőháztartásra való hatását azáltal tudja kifejteni, hogy képes együtt lélegezni a bőrrel, így télen, nyáron egyaránt tökéletes választásnak bizonyulhat.

Asztmás, allergiás, vagy más légúti panaszok esetén is megfelelő. A gyapjú ugyanis természetes öntisztuló képességgel rendelkezik, nem atkásodik, nem porosodik (elektrosztatikusan nem töltődik, ezért nem vonzza a port), így antiallergén hatású.

 Habár a weboldalunkon található gyapjú mulcs termékek minősége eltér azoktól  amit emberi használatra készítenek mint például a pulóver, ágynemű, takaró, de a ezek is átesenk a válogatás, mosás, szedés, kártolás folyamatán. 

Ezen okokból kifolyólag árban sajnos nem tudja felvenni a versenyt a mezőgazdasági iparban forgalomba kerülő műszálas termékekkel.

A gyapjú mulcs és pellet kifejlesztésének oka, a sok felhalmozott nyers gyapjú újrahasznosításának az ötlete, könnyebbé téve a kertgazdálkodást kevesebb öntözővízzel, gyomlálással, idő-, és szerves trágya megtakarítással , mert lebomlása során értékes tápanyaggal dúsítja a talajt.