Gyapjú mulcs kísérletek összefoglalása és következtetések

( Részletek Dr. Veres Andrea környezetgazdálkodási agrármérnök szakdolgogozatából: A gyapjú mint mulcsanyag felhasználási lehetőségei a talajerőgazdálkodásban 7. rész )

A cserépedényes talaj nedvességtartalma leginkább a talaj fizikai féleségétől függ, a gyapjú mulcs takarás segít megőrizni a talaj nedvességtartalmát és ez a hatás annál jobban érvényesül, minél hosszabb idő telt el az öntözés óta. Az evapotranszspiráció a kisebb vízkapacitású, gyapjú mulccsal takart területeken a víz a növények által jobban hasznosul. Gyapjút pellet formájában a talajba adagolva növeli a gyenge vízmegtartó képességű homok talaj vízkapacitását, amelynek a növénytermesztés szempontjából nagy jelentősége van. A gyapjú pellet a talajban lassan elbomlik, szerves anyaggal és tápanyaggal dúsítva a talajt.

A szabadföldi parcellás kísérletek eredményei egyrészt azt mutatták, hogy a gyapjú mulcs hatása a talaj felszínén jelentkezik leginkább. A gyapjú mulcs takarás csökkenti talaj párolgási veszteségét és a tenyészedényes kísérlet eredményeihez hasonlóan szabadföldön is annál jobban érvényesült ez a hatás, minél több nap telt el az öntözés óta.

A növény hiányában a takart területen egyenletesen magas volt a talajnedvesség, míg a takaratlan területen volt a legmagasabb a párolgási veszteség.

Növény jelenlétében is javult a talaj vízmegőrző képessége a gyapjú mulcs takarás hatására, de a hatás mértéke csökkent. Növény jelenlétében ugyanis evapotranszspirácóval kell számolnunk.

A gyapjú mulccsal takart területen átlagosan nagyobbak voltak a bogyók, több volt a össztermés és a biomassza is, ami a talajnedvesség jobb hasznosulására utal. A takart területeken magasabb a biológiai aktivitás, amely a talajnedvesség különbségekre vezethető vissza. Mind a tenyészedényes mind a szabadföldi parcellás kísérlet során a gyapjú mulcs takarásnak extenzíven öntözött rendszerekben van a legnagyobb jelentősége. A gyapjú mulcs egy könnyen használható, hatékony mulcs anyag, amely egyrészt környezetbarát, mivel lebomlik és mezőgazdasági melléktermék illetve hulladék újrahasznosításával keletkezik, másrészt használatával csökkenteni lehet az öntözővíz felhasznált mennyiségét, az öntözés gyakoriságát, valamint kedvezőbb feltételek (talajnedvesség, talajhőmérséklet) alakulnak ki a növény számra és elkerülhető a gyomosodás is.

Az öntözővíz jobb hasznosulás mellett a talajban lévő tápanyagok is jobban hasznosulnak, illetve a kedvezőbb körülmények a talajlakó mikroorganizmusokra is kedvezőbb hatással vannak, amelynek további pozitív hatásai vannak a talajegészségre és magára a növényre is. Extenzív termesztési körülmények között (csökkentett vízfelhasználás, minimális tápanyag utánpótlás) a paprika növények kiegyensúlyozottan fejlődtek, hiánytünetek, betegségek tünetei és kártevők sem léptek fel, amely a növény jó kondíciójára utal. Intenzíven öntözött és trágyázott körülmények között ugyan magasabb termés eredményeket lehet elérni, viszont a növények is érzékenyebbek lesznek a betegségekre, kártevőkre és a gyomosodás intenzívebbé válik, ezért a fenntartható növénytermesztési rendszerek alapelve mentén javasolt minimális inputigényű termesztéstechnológiát kialakítani. A gyapjú mulcs használata kíváló a csökkentett vegyszer és öntözővíz felhasználást célzó termesztési rendszerbe, mint pl. kiskertekbe, magaságyásokhoz, biokertészetekbe, ahol a termesztési célok mellett a környezeti szempontok is kiemelkedő jelentőségűek.