A talajtakarás hatása a talajbiológiai aktivitásra és ökoszisztéma szolgáltatásokra 

( Részletek Dr. Veres Andrea környezetgazdálkodási agrármérnök szakdolgogozatából: A gyapjú mint mulcsanyag felhasználási lehetőségei a talajerőgazdálkodásban 4. rész )

  A talajtakarás közvetlenül vagy közvetve is hatással lehet a talajban élő szervezetek aktivitására és diverzitására^✱. Közvetlen hatás alatt a tápanyag és élettér biztosítását értjük, míg közvetett hatás lehet a megnövekedett talajnedvesség vagy az optimálishoz közeli talajhőmérséklet biztosítása. A víz azért kiemelt szempont, mert ez teszi oldhatóvá a talajásványokból kémiai úton feltárható makro-, mezo- és mikroelemeket, de táplálja a talajban élő talajbióta^✱✱ tagjait is. A víz kulcsszerepét jelzi, hogy a talajok nedvességének a 14%-ról 4%-ra esése esetén a teljes baktériumközösségnek a 80%-a elpusztulhat. A talaj kiszáradásakor pedig a nitrifikálók^✱✱✱ száma csökken a leginkább, amelyeknek akár a 90%-a is elpusztulhat az aszályos időszak következtében. 

 Stresszkörülmények hatására, mint pl: aszály a szimbiotikus kapcsolatok erősödni is tudnak. Például szikes, sós talajon a (20 napos) vízhiány és a nyári erősödő meleg hatására a mikorrhiza gomba^✱✱✱✱ aktivitása növekszik, mivel a növény stresszhelyzetben segítségül hívja ezt a kölcsönösen hasznos együttműködést. Ez a szimbiózis az igény felléptével akár 8 nap alatt is kialakulhat. Brokkoli termesztésben 350g/m² -es és 400g/m² -es sűrűségű kenderrost szőnyeg takarást alkalmazva volt a többi kezeléshez viszonyítva a legnagyobb a talaj nedvességtartalma és ezen kezelések hatására nőtt leginkább a gombák és az sugárgombák populációja, viszont az egyéb baktériumokat tekintve nem volt növekedés. Ne felejtsük el, hogy a talajban élő mikroorganizmusok, illetve a talaj biológiai aktivitása ugyanakkor visszahat a talaj szerkezetére, tápanyagellátó és vízmegtaró képességére. 

  Ezen kívül a talajlakó mikroorganizmusok közvetlenül befolyásolják a növények fittneszét is. A talaj fizikai, kémiai és biológiai tulajdonságai egy összefüggő, egymásra ható rendszert alkotnak. A szerves talajtakarás kedvező feltételeket biztosíthat más hasznos szervezetek, mint például az entomopatogén és csigaparazita fonálférgek számára. Azonban a takaróanyagokból kioldódó anyagok ártalmasak lehetnek rájuk. 

 Diólevél, juharlevél és komposzt kivonat ok 5%-os töménységben is 100%-os mortalitást okoztak. A talajtakarás közvetlenül és közvetve is csökkentheti a kártevő populációját mint pl a burgonyabogár esetében. Fűkaszálékkal végzett takarás során a mulcs egyrészt fizikailag gátolta a burgonyabogár fejlődését (szabad talajfelszín elfedése) másrészt a mulcs hatására kialakult alacsonyabb talajhőmérséklet is csökkentette a populációját. A szalmával végzett mulcsozás során is csökkent a takart talajú táblák burgonyabogár népessége, itt feltehetőleg a kevésbé bolygatott, takart környezetben jelen lévő predátor^{✱✱✱✱✱} fajok miatt. 

A talaj szervesanyag-tartalmának a növelése összességében pozitívan befolyásolja az ízeltlábúak egyedszámát és bár a mulcsozás ugyan elősegítheti egyes kártevők lárváinak megtelepedését, a termesztés környezetének megnövekedett heterogenitása azonban megnövelheti a biológiai növényvédelem hatékonyságát. A kártevők jelenléte függhet a mulcs anyagától is. Kevesebb pajor és vetési bagolylepke kártétel jelentkezett lombbal mulcsolt burgonyában, mint a fűvel takart parcellákban, fúrt kártételben viszont, amelyet a talajlakó drótférgek okoznak nem volt különbség. Ezek az eltérések feltehetőleg a kártevők különböző életmódjával magyarázhatók. 

A takarónövények helyes alkalmazása az ökoszisztéma fontos részét képző madarak populációját is befolyásolja. Szántóföldi termesztésben a takarónövény alkalmazása eleinte kedvezőtlenül befolyásolta a madarak egyedszámát, mivel az augusztusban vetett repceállomány sűrűsége miatt a repce a kelő gyomnövényeket jórészt elnyomta, így azok kevésbé tudtak magot érlelni. A nagymértékű talajtakarás következtében a madarak csak olyan helyekre szálltak be, ahol a talajvédő növényállomány valami miatt hiányos volt. A hagyományosan művelt parcellákon az őszi mélyszántásig egy viszonylag alacsony magasságon, mozaikos gyomborítás alakult ki, ami a relatív madár többletet eredményezett. A hagyományos területen végzett szántást követően viszont a talajkímélő művelésmód biztosította az áttelelést a madarak számára, így itt figyeltek meg nagyobb egyedszámot. A repce betárcsázása tavasszal megkésett, így gyakorlatilag az összes fészket elpusztította, ami felhívja a figyelmet a talajvédő növény korai bedolgozásának szükségére. Vadvirágokból álló magkeverék méhek számára fontos, illetve díszítő elem, tehát rekreációs értékkel is bír.

 Összefoglaló táblázat a mulcsanyagok tulajdonságairól 

^✱  diverzitás: sokféleség, szétágazás

^✱✱bióta: egy meghatározott területen, adott idõpontban elõforduló élõlényfajok összessége

^✱✱✱nitrifikáló baktériumok: a talajban élő, az ammóniát nitritté illetve ezt nitráttá oxidáló baktériumok, amelyek a termőföldnek nitrogénellátása szempontjából fontosak

^✱✱✱✱ mikorrhiza gomba: (görögül: gombás gyökér), a gombák és a növények között kialakult szimbiózis egyik formája

^{✱✱✱✱✱} predátor: ragadozó