A gyapjú újrahasznosítása növénytermesztésben
( Részletek Dr. Veres Andrea környezetgazdálkodási agrármérnök szakdolgogozatából: A gyapjú mint mulcsanyag felhasználási lehetőségei a talajerőgazdálkodásban 5. rész )
A gyapjú alfa keratin fehérje és diszulfid elemekből áll,
- 50% C (szén),
- 16% N (nitrogén) és
- 3-4% S (kén) elemek a fő alkotói .
Kizárólag hidrofil✱ környezetben bomlik, a bomlás 4 hét után indul be és 3 hónap alatt bomlik le a kiindulási tömegének a 33%-a.
A gyapjú szálak könnyen felszívják és megtartják a nedvességet (akár tömegük 30%-ának megfelelő vízmennyiséget képesek felszívni), ezért talajba keverve javítja annak vízháztartását és megakadályozza a könnyen oldható anyagok gyors kimosódását. A leghatásosabb vízzáró réteg az 1000 g/m2 vastagságú gyapjú filc szőnyeg, amelynek alkalmazásával a talaj 23%-al több vizet tartott meg a kontrollhoz képest. Pellet formában keverve üvegházi növények talajába 40% több vizet tartott meg a kontrollhoz képest. A gyapjú újrahasznosításával elsőként az olyan nagy juhtenyésztő hagyománnyal rendelkező országokban kezdtek el foglalkozni, mint az USA, New-Zéland, Ausztrália és az Egyesült Királyság. A témában az elsők között publikálták azon Minnesota környékén végzett kísérletek eredményeit, melyek a gyapjú mulcs szőnyeg, a mustár szármaradvány, illetve a mustár növény mint talajtakaró anyagok alkalmazhatóságát vizsgálták szamóca ültetvényekben.
A gyapjú mulcs takarás hatására csökkent a talajhőmérséklet ingadozás, 15 cm-nél mélyebb rétegekben azonban ez a hatás már nem volt jelen. A talaj nedvességtartalma közötti különbségek nem voltak jelentősek (15 cm mélységben), mivel a területeket folyamatosan öntözték. Habár azt várták, hogy a mulcsozott területen csökken a talaj párolgásból adódó veszteség és így nagyobb lesz a talaj nedvességtartalma, mégsem ezt tapasztalták, mivel a mulcsozás hatására nagyobb lett a szamóca növények szervesanyag tömege és ezáltal intenzívebb lett az evapotranszspiráció✱✱, ami alacsonyabb talajnedvesség értékekhez vezetett a mulcsozott területeken. Ezen kívül a gyapjú mulcs jó gyomelnyomó képességgel bírt, illetve elősegítette a szamóca indák fejlődését. Hasonlóképpen jó gyomelnyomó hatása volt illatos macskamenta (Nepeta cataria) és a közönséges orbáncfű (Hypericum perforatum) termesztése során is, de ez sem termés mennyiségben sem hatóanyag koncentrációban nem jelentkezett. Padlizsán és édesburgonya mulcsolása során szintén azt tapasztalták, hogy a gyapjú mulcs alkalmazása során csökkent a talajhőmérséklet ingadozás, nagyobb volt a növényi szövetek nitrogén tartalma valamit nagyobb lett a termés mennyisége is a szénával mulcsolt parcellákhoz képest. Hasonlóan magasabb volt a talaj nitrogén és humusz tartalma ehető rózsa ültetvény gyapjúval történő mulcsolása során, a faaprítékkal történő mulcsolás azonban jobban elősegítette a talaj biológiai aktivitását, mint a gyapjú takarás. A gyapjú mulcs továbbá hatékonyan segített a fiatal fa és bokor ültetvények megeredését. Ennek az eróziónak kitett területek facsemetékkel történő újratlepítésénél lehet kiemelt szerepe, mivel a gyapjúból készült talajrögzítő csíkok a védő hatást minimum 1 évig biztosítják.
A gyapjú adalékanyagok hatása a növények termés mennyiségére, minőségére és tápanyagtartalmára
Növény | Gyapjú adalék hatása |
Mángold (Beta vulgaris ), bazsalikom (Ocimum basilicum) | Gyapjú adalék hatására nőtt a növényi szövetek N tartalma |
Olasz perje (Lolium multiflorum ) | Hidrolizált gyapjú adalék növelte a növényi biomassza K, Mg és Ca tartalmát Gyapjúval trágyázott fű összes szárazanyag tartalma 24 – 82% -al több volt és a N (19%) S (19%), Mg (7%) tartalma is magasabb volt |
Paradicsom ( Solanum lycopersicum) | Gyapjúval kezelt parcellákon 19, 15 és 25%-al több volt a paradicsom levelek P, Mg, és Ca tartalma |
Bazsalikom ( Ocimum basilicum ), thorn apple (indián maszlag, borsmenta (Mentha piperita), zsálya (Salvia officinalis ) | A gyapjú kezelés 40-142% termésnövekedést eredményezett |
Uborka (Cucumis sativus) | Gyapjút tartalmazó cserepekben nevelt uborka növények termése 19-42%-al több volt |
Piros gyűszűvirág (Digitalis purpurea) | A gyapjú adalék 1.7 – 3.5 szor nagyobb termést eredményezett a kezelést követő két szezonban |
Mángold (Beta vulgaris ), bazsalikom (Ocimum basilicum) | A gyapjúval kezelt területen a mángold és a bazsalikom terméshozama 1.6-5 -ször nagyobb volt a kezeletlen kontrollhoz viszonyítva |
Padlizsán (Solanum melongena ), paradicsom ( Solanum lycopersicum ), paprika (Piper nigrum) | Gyapjút tartalmazó termesztő közegben a padlizsán bogyótömege 14%-al, a paradicsom termésmenyisége 29%- al, a paprika termésmennyisége 30%-al és bogyótömege 16%- kal nőtt |
Árpa (Hordeum vulgare) | növekedés, a zöldtömeg és a szemtömeg mennyisége is szignifikánsan nőtt a különböző mélységben használt nyers gyapjú hatására |
A gyapjú talajjavító anyagként a talajba keverve javítja a talajszerkezetet porozitását✱✱✱, és mint lassan lebomló szerves anyag elősegíti a talaj tápanyagszolgáltató képességét . Cserepes növények esetén a termesztőközeghez egyszeri 20, 40, 80, vagy 120 g gyapjú adalék (20 cm átmérőjű cseréphez adagolva) 1,6-5 szörös bazsalikom termést és 2-5 szörös mángold termést eredményezett a kezeletlen kontrollhoz képest, valamint szignifikánsan nagyobb volt a mángold és a bazsalikom levélszövetének nitrogéntartalma. Homokos sivatagi környezetben alkalmazva is növelte a cirok és a kukorica termését. Talaj nélküli termesztésben 66% nyers gyapjú 33% kókuszrosttal rétegezve termesztő közegként is használható, bár a kiindulási állapothoz képest a termesztés során csökken a levegő kapacitása és porozitása, a vízkapacitása viszont nőtt. A többi szubsztráthoz✱✱✱✱ hasonlítva a gyapjú alapú termesztő közegen nagyobb volt az uborka össztermés, huminsav, tejsav és Bacillus subtilis alapú biostimulátor használatával pedig további 14 termésnövekedést értek el. A gyapjúból készült pellet trágyaként kijuttatva alkalmas lehet tápanyagutánpótlásra is. Ökológiai gazdálkodásban termesztett paradicsom, karalábé, jégsaláta termésmennyisége korrelált a 1, 2, 5, és 10 g/L dózisban kijuttatott gyapjú pellettel.
Összességében tehát elmondható, hogy a gyapjú adalék kedvező hatással van a termés mennyiségére illetve a növényi szövetek különböző tápelemtartalmára, illetve a gyapjú mint talajtakaró anyag számos kedvező tulajdonsággal bír, és akár a csigákat is riasztja.
✱ hidrofil: – nedv felszívó, vízzel elegyedő
✱✱ evapotranszspiráció: – a növényzet és a talaj együttes párolgása
✱✱✱ porozitás: – lyukacsosság
✱✱✱✱ szubsztrát: – alaptényező
Hagyjon egy választ
Want to join the discussion?Feel free to contribute!