A gyapjú újrahasznosítása növénytermesztésben

( Részletek Dr. Veres Andrea környezetgazdálkodási agrármérnök szakdolgogozatából: A gyapjú mint mulcsanyag felhasználási lehetőségei a talajerőgazdálkodásban 5. rész )

  A gyapjú alfa keratin fehérje és diszulfid elemekből áll, 

• 50% C (szén), 
• 16% N (nitrogén) és                                     
•  3-4% S (kén) elemek a fő alkotói . 

  Kizárólag hidrofil^✱ környezetben bomlik, a bomlás 4 hét után indul be és 3 hónap alatt bomlik le a kiindulási tömegének a 33%-a. 

  A gyapjú szálak könnyen felszívják és megtartják a nedvességet (akár tömegük 30%-ának megfelelő vízmennyiséget képesek felszívni), ezért talajba keverve javítja annak vízháztartását és megakadályozza a könnyen oldható anyagok gyors kimosódását. A leghatásosabb vízzáró réteg az 1000 g/m2 vastagságú gyapjú filc szőnyeg, amelynek alkalmazásával a talaj 23%-al több vizet tartott meg a kontrollhoz képest. Pellet formában keverve üvegházi növények talajába 40% több vizet tartott meg a kontrollhoz képest. A gyapjú újrahasznosításával elsőként az olyan nagy juhtenyésztő hagyománnyal rendelkező országokban kezdtek el foglalkozni, mint az USA, New-Zéland, Ausztrália és az Egyesült Királyság. A témában az elsők között publikálták azon Minnesota környékén végzett kísérletek eredményeit, melyek a gyapjú mulcs szőnyeg, a mustár szármaradvány, illetve a mustár növény mint talajtakaró anyagok alkalmazhatóságát vizsgálták szamóca ültetvényekben.

 A gyapjú mulcs takarás hatására csökkent a talajhőmérséklet ingadozás, 15 cm-nél mélyebb rétegekben azonban ez a hatás már nem volt jelen. A talaj nedvességtartalma közötti különbségek nem voltak jelentősek (15 cm mélységben), mivel a területeket folyamatosan öntözték. Habár azt várták, hogy a mulcsozott területen csökken a talaj párolgásból adódó veszteség és így nagyobb lesz a talaj nedvességtartalma, mégsem ezt tapasztalták, mivel a mulcsozás hatására nagyobb lett a szamóca növények szervesanyag tömege és ezáltal intenzívebb lett az evapotranszspiráció^✱✱, ami alacsonyabb talajnedvesség értékekhez vezetett a mulcsozott területeken. Ezen kívül a gyapjú mulcs jó gyomelnyomó képességgel bírt, illetve elősegítette a szamóca indák fejlődését. Hasonlóképpen jó gyomelnyomó hatása volt illatos macskamenta (Nepeta cataria) és a közönséges orbáncfű (Hypericum perforatum) termesztése során is, de ez sem termés mennyiségben sem hatóanyag koncentrációban nem jelentkezett. Padlizsán és édesburgonya mulcsolása során szintén azt tapasztalták, hogy a gyapjú mulcs alkalmazása során csökkent a talajhőmérséklet ingadozás, nagyobb volt a növényi szövetek nitrogén tartalma valamit nagyobb lett a termés mennyisége is a szénával mulcsolt parcellákhoz képest. Hasonlóan magasabb volt a talaj nitrogén és humusz tartalma ehető rózsa ültetvény gyapjúval történő mulcsolása során, a faaprítékkal történő mulcsolás azonban jobban elősegítette a talaj biológiai aktivitását, mint a gyapjú takarás. A gyapjú mulcs továbbá hatékonyan segített a fiatal fa és bokor ültetvények megeredését. Ennek az eróziónak kitett területek facsemetékkel történő újratlepítésénél lehet kiemelt szerepe, mivel a gyapjúból készült talajrögzítő csíkok a védő hatást minimum 1 évig biztosítják. 

 A gyapjú adalékanyagok hatása a növények termés mennyiségére, minőségére és tápanyagtartalmára

   A gyapjú talajjavító anyagként a talajba keverve javítja a talajszerkezetet porozitását^✱✱✱, és mint lassan lebomló szerves anyag elősegíti a talaj tápanyagszolgáltató képességét . Cserepes növények esetén a termesztőközeghez egyszeri 20, 40, 80, vagy 120 g gyapjú adalék (20 cm átmérőjű cseréphez adagolva) 1,6-5 szörös bazsalikom termést és 2-5 szörös mángold termést eredményezett a kezeletlen kontrollhoz képest, valamint szignifikánsan nagyobb volt a mángold és a bazsalikom levélszövetének nitrogéntartalma. Homokos sivatagi környezetben alkalmazva is növelte a cirok és a kukorica termését. Talaj nélküli termesztésben 66% nyers gyapjú 33% kókuszrosttal rétegezve termesztő közegként is használható, bár a kiindulási állapothoz képest a termesztés során csökken a levegő kapacitása és porozitása, a vízkapacitása viszont nőtt. A többi szubsztráthoz^✱✱✱✱ hasonlítva a gyapjú alapú termesztő közegen nagyobb volt az uborka össztermés, huminsav, tejsav és Bacillus subtilis alapú biostimulátor használatával pedig további 14 termésnövekedést értek el. A gyapjúból készült pellet trágyaként kijuttatva alkalmas lehet tápanyagutánpótlásra is. Ökológiai gazdálkodásban termesztett paradicsom, karalábé, jégsaláta termésmennyisége korrelált a 1, 2, 5, és 10 g/L dózisban kijuttatott gyapjú pellettel. 

 Összességében tehát elmondható, hogy a gyapjú adalék kedvező hatással van a termés mennyiségére illetve a növényi szövetek különböző tápelemtartalmára, illetve a gyapjú mint talajtakaró anyag számos kedvező tulajdonsággal bír, és akár a csigákat is riasztja.

         ^✱   hidrofil:  – nedv felszívó, vízzel elegyedő

     ^✱✱  evapotranszspiráció: –  a növényzet és a talaj együttes párolgása

   ^✱✱✱ porozitás: – lyukacsosság

^✱✱✱✱  szubsztrát: – alaptényező