Ismertető a mulcsolás fajtáiról
( Részletek Dr. Veres Andrea környezetgazdálkodási agrármérnök szakdolgogozatából: A gyapjú mint mulcsanyag felhasználási lehetőségei a talajerőgazdálkodásban 1. rész )
A mulcsolás a biológiai talajerőgazdálkodás egyik fontos eleme, de a sikeres alkalmazásához, mint minden eszköz esetében, itt is fontos tisztában lenni azzal, hogy
- mi a célja a mulcsolásnak,
- milyenek az adott területen a környezeti és talajadottságok,
- milyen anyagok állnak rendelkezésre,
- a termesztett növénynek mik az igényei és milyen termesztési rendszerben kívánjuk alkalmazni a talajtakarást.
Az egyes mulcs anyagok tulajdonságai és hatása között ugyanis jelentős különbségek vannak. Talajtakarás történhet:
→ szintetikus anyagokkal (pl: agroszövet),
→ ásványi anyagokkal (dísz murva),
→ mezőgazdasági melléktermékekkel (pl. szőlő törköly),
→ élő növényekkel (pl. takarónövény magkeverés)
→ vagy elhalt növényi maradványokkal (pl. komposzt).
Általában véve a talajtakarástól azt várjuk, hogy csökkenti a gyomosodást, a talaj párolgási veszteségét, kedvezőn befolyásolja a talajhőmérsékletet és megvédi a növényeket a közvetlen talajjal való érintkezéstől.
A szerves mulcsanyagok használatának további előnye, hogy
– szerves anyagot is juttat a talajba, amely
– serkenti a talaj biológiai aktivitását,
– növeli a talaj pufferkapacitását és vízmegőrző képességét,
– javítja a talajszerkezetet és
– tápanyagot szolgáltat.
Minden mulcsanyagnak megvan a maga létjogosultsága. Egy szintetikus mulcs (pl. fekete fólia vagy agroszövet)
- kiváló védelmet biztosít a gyomok ellen,
- lehetővé teszi a gépesítést,
- a fekete szín miatt elősegíti a talaj korai felmelegedését és higiénikus környezetet biztosít,
! viszont nem bomlik el, oxigénhiányos környezetet teremt, így használatával
! romlik a talajegészség és
! nagy mennyiségű hulladék is keletkezik.
Növényi szármaradványokkal történő talajtakarás, illetve azok helyben komposztálása kézenfekvő és olcsó megoldásnak tűnik, ám pl: a magas szén tartalmú szalma mulcs esetén pentozán hatás léphet fel, azaz a lebomlás folyamata kezdetben vizet és nitrogént von el a talajból, tehát ezt a bomlási folyamatot nitrogén pótlással serkenteni szükséges, illetve a friss fűnyesedékkel vastagon takart kiskerti ágyáson a mulcs helyben komposztálódás helyett berohadhat.
A talaj szerkezet javításának a legjobb módja az élő talajtakaró növények alkalmazása ha azonban a vetést követő időszakban elmarad a csapadék, a takarónövény elvonja a vizet a talajból vagy esetleg ki sem kel, így a tervezett nagy zöldtömeg helyett sokszor többet ér egy későn vetett, de jól kelt néhány cm-es takaró növény, melynek a finom szerkezetű gyökérzete átszövi a talajt felső rétegét és megvédi az eróziótól.
A szintetikus műszálak terjedésével a gyapjú textilipari felhasználása csökkent, ezért napjainkra nehezen kezelhető hulladékká vált, mivel nem éghető és állati melléktermékként speciális kezelést igényel (142/2011/EU rendelet V. melléklet III. fejezet). ,
A keratin alapú gyapjú azonban természetes eredetű szerves anyag, amely ha kellően nagy felületen érintkezik a talajjal, akkor lebomlik, tehát serkenti a talajéletet valamint a magas nitrogén és kén tartalma miatt értékes tápanyagokat szolgáltat. Szerkezetéből adódóan higroszkópos és jó hőszigetelő anyag is.
Hagyjon egy választ
Want to join the discussion?Feel free to contribute!