Így kertészkedünk mi vegyszermentesen

Összefoglaló a kert immunrendszerének vizsgálatáról

Manapság egyre több emberben merül fel az igény, hogy saját kertet műveljen, ahol vegyszermentesen állíthatja elő saját maga számára friss kerti zöldségeket és gyümölcsöket. A sikerhez azonban nem elég pusztán elhagyni a vegyszerhasználatot. A kert műveléséhez szükséges tudás, és ami talán még fontosabb, a saját kert minden kis szegletének ismerete korábban generációkról generációkra szállt, a kertművelés a mindennapi élet és megélhetés része volt. Annyira “kertre szabott” volt ez a művelés, hogy még elvetendő magokat is az előző évi legszebb termésből fogták vissza, és azt vetették el a követő évben, biztosítva ezzel az adott körülmények között legjobban teljesítő “kertspecifikus” fajták kialakulását. Változott a világ, váloztak az emberek és a termesztési körülmények is. Eltűntek az ellenálló helyi fajták, helyükbe “nagy teljesítményű”, de érzékeny hibridek kerültek, eltűntek a háztartásokból és kertekből a háztáji állatok, átalakult a táj szerkezete, új kártevőkkel és egyre szélsőségesebb időjárási körülményekkel kell szembenézni, illetve sokan csak most ismerkednek a kertészkedéssel vagy a kertjükkel. A nehézségek mellett azonban új lehetőséget is hozott ez a változás. Az ösztönös tapasztalati tudás helyett ma már könnyen elérhetőek a különböző szakismereti anyagok és kialakultak olyan on-line közösségek is, amelyek hasonlóan értékrenddel rendelkező embereket fognak össze az ország minden tájáról, sőt még azon túl is. Ezekben az online közösségi terekben az emberek megosztják saját tapasztalataikat, kérdéseket tesznek fel és próbálják tanácsokkal segíteni egymást. Az egyik ilyen közösségben készült felmérés eredményeit mutatja be ez a cikk. A kutatás során olyan paramétereket kerestünk, amelyek segítségével felmérhető egy kert immunrendszerének (kártevőkkel és kórokozókkal szembeni ellenállóképességének) állapota. Másképpen fogalmazva, ha adott két kert, ahol egyikben sem használnak vegyszert, mi lehet az oka, hogy az egyikben felszaporodnak a kártevők és a kórokozók, a másikban nem. A kérdőívre 85 válasz érkezett olyan hobbikertészektől, akik kerülik a vegyszerhasználatot. Ez nem sok egy ilyen összetett kérdés vizsgálatához, de azért nem is kevés.

A válaszadók 20% nyilatkozott úgy, hogy elégedett a termés minőségével és mennyiségével, 70% pedig nagyrészt elégedett, “egyik évben ez sikerül a másik évben az”. Ezen kívül a válaszadók 82% úgy ítélte meg, hogy a kártevők és kórokozók nem vagy csak kis mértékben károsítanak a kertjükben. A kertek többsége tehát viszonylag ellenállónak bizonyul.

Azok a válaszadók, akik több mint 5 éve vegyszermentesen termesztenek és még az ökológiai gazdálkodásban engedélyezett szereket sem használják (a teljes válaszadók 30%-a) azt tapasztalták, hogy a kártevők és a kórokozók nem okoznak jelentős károkat (90%-uk értékelte így). A kórokozók kevésbé voltak jelentősek, mint a kártevők, paradicsomvész, illetve gyümölcsfákon tafrina, monilia fordult elő többször, majd egy-egy esetben tökféléken lisztharmat, kukoricán fuzáriumos fertőzés. A kártevők közül az invazív vándorpoloskát emelték ki, illetve 28%-uknál a levéltetvek is okoznak károkat, amely azonban kevesebb, mint azon válaszadóké, akik használnak vegyszert, legyen az szintetikus vagy ökológiai gazdálkodásban engedélyezett. Levéltetű kár jellemzően olyan kertekben jelentkeztek, amelyek lakóházakkal és művelt kertekkel vannak körülvéve. Előfordul ezen kívül még burgonyabogár, amekikai szövőlepke, dióburokfúró légy, cseresznyelégy kártétele, földibolhák káposztafélélken károsítanak és van ahol jelentős a vadkár is. Ezen csoport fele semmilyen módon nem védekezik, a másik fele pedig sokféle alternatív védekezési módot alkalmaz, leggyakrabban növénytársítást, növénylevekkel (legtöbbször csalánlével), tejjel permetezést, biológiai növényvédelmet hasznos élő szervezetek betelepítésével, csapdázást vagy kézi gyérítést. Mindegyik kerben vannak gyümölcsfák és bogyósok is, és jellemzően sok a viragos élőhely, úgy mint rózsák és egyéb dísznövények, vadvirágok és virágzó gyomok. Szintén minden kertet mulcsolnak, többféle módon is, jellemzően élőmulcsot (zöldtrágyanövényeket) vagy szerves mulcsot (széna, szalma, komposzt, stb. ) használnak, dehasználnak egyéb mulcsanyagokat is (pl. agroszövetet, kartont, gyapjú mulcsot) . Egyes esetekben télen is takrva van a talaj, mulccsal, zöldtrágyanövényekkel, avarral, trágyával vagy komposzttal. Olyan válaszadók is voltak, akik talajforgatás nélkül művelik a talajt, de olyanok is akik minden évben felássák ősszel vagy tavasszal a területet. Majdnem 40%-a ennek a csoportnak esővizet gyűjt öntözéshez és nagyrészük csak a töveknél locsol, és azok akik mélymulcsot alkalmaznak nem vagy ritkán öntöznek. Általában sokféle növényt termesztenek, a növények nem kerülnek önmaguk után és van akkora nagy a terület, hogy a növények igényeit szemelőtt tartva válasszák ki a helyüket. A tápanyagutánpótlás is szerves komposzttal, mulcsal, trágyával történik, műtrágya használata nem jellemző. Ebből a csoportból csak 1 válaszadó írta, hogy sajnos csak keveset tud betakarítani a kertjéből. Ennek a válaszadónak a kertje belterületen, lakóházakkal körülvéve van és nincsenek sem árokpartok, sem virágos szegélyek, sem bozótos cserjés élőhelyek a közelben. A kerten belül ugyan vannak gyümölcsfák, virágzó dísznövények és virágzó gyógynövények, de a kertet igyekszik gyommentesen tartan, így feltehetőleg kevés az alternatív élőhely a hasznos élő szervezetek számára. Többféle mulcsot is használ és sokféle zöldségnövényt termeszt, de sajnos kis kerje van, ahol sűrűn helyezkednek el a növények. A tápanyagutánpótlás komposzttal, mulcsolással és növényi oldatokkal történik. További adatok híjján ebből az egy esetből azonban nem lehet következtetéseket levonni.

A válaszadók egy mások jelentős csoportja (43%-a) rövidebb ideje, 1-5 éve termeszt vegyszermentesen és nem használ még ökológiai gazdálkodásban engedélyezett szereket sem. Ennek a csoportnak is a 90%-a azt nyilatkozta, hogy a kórokozók és a kártevők nem vagy csak kis mértékben károsítanak. A kártevők okozta problémák azonban változatosabbak, mint az előző csoport által említettek. A fennti problémák mellett még ormányos bogarakat, földibolhákat, atkákat, gyapottok-bagolylepkét, kukoricabogarat, tripszeket, sodrómolyokat is felsoroltak. A levéltetvek kártétele csak kevés esetben volt súlyos. A kórokozók listája a szőlő lisztharmattal és szürkepenészes rothadással valaminta  paprikán vírusos megbetegedésével egészült ki.

Azon válaszadók, akik használnak ökológiai gazdálkodásban engedélyezett szereket és 1-5 éve (10%) vagy több mint 5 éve (12%) termesztenek vegyszermentesen, csupán 55%- 60% nyilatkozott úgy, hogy sem a kórokozók sem a kártevők nem okoznak jelentős károkat . Akik kevesebb ideje termesztenek vegyszermentesen, 75%-ban tapasztaltak súlyos levéltetű kárt, de azok is, akik régebb óta termesztenek vegyszermentesen 35%ban tapasztaltak levéltetű kártételt, ami több mint az előző válaszadócsoportoké. Ezen csoporton belül azok a kertek, amelyekben a levéltetvek problémát jelentettek jellemzően belterületen voltak, lakóházakkal, művelt kertekkel körülvéve, bár 500m-en belül voltak nem művelt területek is, 100m-en belül csak cserjés, bozótos volt a jellemző, és csak néhány esetben volt a kert körülvéve árokparokkal vagy virágos szegélyekkel. A kerteken belül sok virágzó élőhely volt, az onnan betelepülő hasznos szervezetek szabályozó hatása mégsem volt elegendő a levéltetvek visszaszorítására. Jellemző volt, hogy a természetes tápanyagutánpótlás mellett több esetben műtrágya granulátumot is használtak. Ezzel szemben azok a kertek, amelyekben a levéltetvek nem jelentettek problémát, jellemzően külterületen, lakott terület szélén voltak, és bár 500m-en belül voltak lakóházak díszkertekkel, és még sok más élőhely is, lényeges különbség az volt, hogy 100m-en belül jellemzően sok volt a viragos szegély és a kertben kizárólag természetes tápanyagutámpótlást alkalmaztak. A károsítók csoportja és a termesztési gyakorlatok egyébiránt nagyjából megegyezik fennti csoportban tapasztaltakkal.

10 válaszadó (11%) ritkán azért használt vegyszereket. Ennek a csopornak a nagyrésze (60%) tapasztalt súlyos károkat a kertjében. Ez a 60% úgy ítélte meg, hogy „Egyes években súlyos károkat okoznak a kórokozók, más években szép a termés”, illetve „Minden évben valamelyik növényen súlyos károkat okoznak a kártevők”. Ezen kívül egy kivétellel mindegyik kertben károkat okoztak a levéltetvek. A károsító fajok megegyeztek a fennt említettekkel.

Levéltetű kártétel mértékének alakulása kiskertekben kérdőíves felmérés alapján

Hogyan értékelhetjük tehát a fennti eredményeket? Ugyan nem tudhatjuk, hogy a tyúk volt előbb vagy a tojás, azaz, hogy azért permeteznek mert a károsítók súlyos károkat okoznak vagy azért jelentősek a károsítók, mert permeteznek, mindenesetre azok a kertek, ahol vegyszert vagy műtrágyát használnak, mégha ritkán is, és akkor is ha ezek a vegyszerek ökológiai gazdálkodásban engedélyezettek, kevésbé ellenállóak a kártevőkkel és a kórokozókkal szemben, mint azok a kertek, ahol nem használnak semilyen vegyszert és kizárólag szerves trágyával trágyáznak. Művelésmódban a vizsgált kertek között nem volt más jelentős különbség, azonban lehettek olyan tényezők, mint pl a talaj minősége, fajták ellenállósága, amelyre a kérdőív nem tért ki. Jelentősnek bizonyult a kerten belüli, illetve a 100mes távolságban lévő virágos élőhelyek jelenléte, illetve előnyt jelent, ha a kert külterületen található. Fontos azt is megjegyezni, hogy hobbikertészek kérdeztünk meg, akik nem megélhetésszerűen kertészkednek, így a kert mérete is kisebb, a növényállomány is változatosabb, mint azoknál a kertészeknél, akik piacra termelnek. Ezen kívül a hobbikertészek a vegyszermentes zöldségek gyümölcsök fogyasztása érdekében feltehetően jobban tolerálják a károkat, mint a piacra termelők. Mindazonáltal megállapítható, hogy amennyiben vannak a környéken bolygatatlan élőhelyek, ahonnan betelepülhetnek a kertbe a hasznos élő szervezetek, illetve a kert ökológiai egyensúlyába sem avatkoznak bele vegyszerekkel, akkor nagy valószínűséggel legkésőbb 5 év alatt kialakul a kert ellenállóképessége. Ennek kialakulásához előnyt jelent a talajélet serkentése szerves trágyázással (állati eredetű, komposzt, stb.) illetve talajtakarással, változatos kert kialakítása, veteményessel gyümölcsössel, bogyósokkal, szőlővel, gyógy- és dísznövényekkel, növénytársítások, valamint az ellenálló fajták termesztése. Nagyon fontos továbbá a kert adottságainak és a növények igényeinek ismerete. Minden kert és minden kertész más. Ezek az eredmények nem azt jelentik, hogy kizárólag a csoport által említett módszerek mentén lehet sikeresen termeszteni. Fontos azonban, hogy a kertész ismerje a rendelkezésre álló megelőzési és védekezési lehetőségeket, a megelőzésre törekedjen, az adott károsító-helyzetnek megfelelően döntsön, szakszerűen alkalmazza az adott védekezési módszert és tisztába legyen a döntésének kockázatával és várható eredményével. Az ökológiai gazdálkodásban engedélyezett szerek azért jobbak a szintetikus szereknél, mert a vegyületek a természetben előfordulnak, és lebomlanak. Attól azonban, hogy egy szer természetes alapú, még a természetben adott helyen és adott formában nem fordul elő természetes körülmények között, tehát mesterséges beavatkozás a rendszerbe, ami csak indokolt esetben javasolt. Előnyben kell részesíteni a megelőző (pl. fizikai módszereket, feromon légtelítést, csapdák kihelyezését, hasznos szervezetek betelepítését) a kezelő módszerekkel (hatóanyag permetezése) szemben, mert ezek a hasznos szervezetekre is hatnak. Ahhoz, hogy a kertben jelen legyenek azok a hasznos élő szervezetek (hasznos rovarok, pókok, gombák, baktériumok, stb.), amelyek szabályozni tudják a károsítókat, szükségük van táplálékra. Egy vegyszermentes kert tehát sohasem lesz károsító mentes, a termés egy része a természeté, ha úgy tetszik azért, amiért elvégzi a növényvédelmi munkálatokat. Ez jobb esetben nem minden almának az egyik fele. Mégis, gondolkodjunk el, vajon mennyit szánunk nekik? Az ember elvárásokkal fordul a kertje felé, ha ez nem így lenne, akkor beérné egy diónyi vadalmával az erdőszéléről. Fontos azonban, hogy ezek az elvárások reálisak legyenek.

info@gyapjumulcs.hu
+36306404389

Agrologica Kft.
Adószám: HU23958131
1088 Budapest, Magyarország
Puskin 15. II.10 / B